Kockázatot áruló szövetkezetek

Rejtélyes módon zárva tart az a befektetési szövetkezet, amely a napokban busás hozamot ajánlott a nála pénzt elhelyezőknek. Közben megkezdődött az Otthon XXI. szövetkezet csalási pere, mivel bebizonyosodott: piramisjátékot szervezett. E befektetési intézményeket egyetlen hatóság sem ellenőrzi, noha burkolt hitelintézeti tevékenységet végeznek.

Technikai okok miatt zárva – ennyi volt olvasható tegnap a Profit-Extra Szövetkezet budapesti irodájának berácsozott ajtaján. A nyitás időpontjáról lapunknak senki sem adott felvilágosítást: a munkatársak ismeretlen helyen tartózkodtak. Pedig a befektetési szakmában nemrég feltűnt Profit- Extra az elmúlt hetekben számtalan fővárosi újsághirdetésben 15,5-19,5 százalékos nettó éves hozamot ígért ügyfeleinek három hótól egy éves betétlekötés esetén (ez a jelenlegi banki kamatok legalább kétszerese).
Az ajánlatban a szövetkezet irodacímén kívül nem szerepel más elérhetőség, így a befektetők sem tudtak érdeklődni betett összegeik sorsáról, a megtérülés garanciáiról vagy a pénz fialtatásának módjáról. Megkeresésünkre az illetékes IX. kerületi rendőrkapitányságon és jegyzőnél, a budapesti rendőrség gazdaságvédelmi osztályán, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen és a pénzügyi felügyeletnél (PSZÁF) egyaránt úgy nyilatkoztak: nem ők kezdeményezték a Profit-Extra kirendeltségének bezárását. (Így akár még ki is nyithatnak.)
Meglepő módon a hasonló szövetkezetek ma úgy ajánlhatnak nyilvánosan mesés hozamokat – átvállalva még az arra fizetendő személyi jövedelemadó kifizetését is –, hogy a cégbírósági és adóhatósági együttműködést leszámítva semmilyen szakmai hatóság sem engedélyezteti felügyeli tevékenységüket. Nem vonatkozik rájuk a hitelintézeti és tőkepiaci törvény, így nem tartoznak befektetővédelmi alapokhoz sem: csőd, esetleg bűncselekmény esetén így a ki nem fizetett kamatokon felül még az ügyfél tőkéje is eltűnhet. Mindez azzal magyarázható, hogy bár ezek a valóságban olyan pénzintézetek, amelyeknek az ügyfél betétjének elhelyezésével hitelt nyújt, formailag az állampolgárok vagy a szintén befektethető jogi személyek csak szövetkezeti tagok. Ők tehát részjegyeket vagy üzletrészeket vásárolnak és adnak el a kiszálláskor a szövetkezetben.
A jogszabályok e piaci szereplőket így ma nem sorolják a PSZÁF ellenőrzési körébe. A felügyelet – amely az elmúlt években is nyomon követte tevékenységüket – ennek ellenére a karácsonyi időszakban fizetett sajtóközleményekben hívta fel az állampolgárok figyelmét az efféle befektetési szövetkezetek által kínált konstrukciók veszélyeire. Piaci becslések szerint jelenleg legalább tízezer magánszemély, kisvállalat rendelkezik betétekkel valamelyik, nagy hozamot ígérő intézménynél.
Megkeresésünkre Némethy András, a 2001-től indult Duna Profit Szövetkezet elnöke és Bajics Éva, az 1998-tól létező Pilis-Invest Szövetkezet igazgatóságának tagja is azt állította: egyenként 3500-3500 fős tagságuk megfelelően, foyamatosan ellenőrzi őket az éves közgyűlésen, részközgyűléseken és küldöttgyűléseken. Némethy hozzátette: forinttartalékaik és ingatlanaik is fedezetet jelentenek a kifizetésre.
A Duna Profit hét megyeszékhelyen és a fővárosban lévő irodájában 16–20 százalékos nettó hozamot ígér. Az elnök szerint a betett pénzből saját társaságuk, a Duna Profit 2000 Rt. júniusig Sajóvelezden hárommilliárd forint értékű ablakgyárat épít fel, de érdekeltek egy-egy dávodi, balatonlellei és nagybaracskai szállodában, illetve olcsón megvett fővárosi lakásokon is nagy haszonnal adnak túl. Némethy elmondta: a sajóvelezdi gyár elkészülte után, augusztustól csökkentik majd hozamaikat, új célrészjegyeket már nem bocsátanak ki, így a „tagok száma is bizonyára fogyni fog”. (Ismeretes: a részjegyek elvileg korlátlan időre szólnak, a befektetés lekötése viszont határozott idejű.)
Tavaly májusban viszont, a HVG híre szerint, előzetes letartóztatásba helyezték L. József bajai vállalkozót, a Duna Profit korábbi elnökét. A rendőrség szerint ugyanis a tagok pénzének nagy része „baráti” külsős cégekhez vándorolt oly módon, hogy a szövetkezet a tényleges vételár többszöröséért vásárolt ingatlanokat azoktól.
A saját bevallása szerint 6,5 milliárdos vagyonú, ám csak 28,565 millió forint jegyzett tőkéjű Pilis-Invest az induláskor egy piliscsabai nagy értékű ingatlant közművesített, majd adott el. Bajics Éva elmondta: jelenleg 130 apartmant felölelő üdülőkomplexumot fejlesztenek Kőszegen, hatszáz hektáron golfpályát, pihenőházakat építenek Pilis térségében, s hamarosan indul hévízi hotelépítési programjuk. A szövetkezet – amely az igazgatósági tag szerint maga sem bánná, ha felügyeleti ellenőrzés alá vonnák a szövetkezetek pénzintézeti tevékenységét – jelenleg 13 vidéki és pesti irodájában ígér évi nettó 14–17 százalékos hozamot ügyfeleinek. Hasonló a harmadik piaci „nagy”, a legalább nyolc éve Baumagként működő Általános Befektetési Szövetkezet hitelfeltételei és fiókhálózata is.
***
Bírósági szakaszban. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon megkezdődött a per az 1999-ben 187 állampolgárt 187 millió forinttal megkárosító, piramisjátékot szervező Otthon XXI. ingatlanbefektetési szövetkezet ügyében. A csalással egyetlen embert, az ügyfeleknek más néven bemutatkozó Sz. Pétert vádolják, mivel a céget hatvanezer forint alaptőkével megalapító hat szlovák állampolgárt nem találják. Az Otthon XXI. öt éve három hónapra egymillós befektetéssel 13 százalékos kamatot ígért.