Könyvesház

Nőfölény
Az Animus Kiadó téli ajánlata
Hanthy
Megtáltosodtak a nők. Átvenni készülnek a hatalmat a világ ifjúsági irodalmában. Háziasszonyok, sokgyerekes családanyák ragadnak tollat, és írják sorozatban nagy sikerű könyveiket, nyerik el a rangos nemzetközi irodalmi díjakat. Nyerésre áll az évezredes női tapasztalat: az ágyak mellett kitalált, altatóul és nyugtatóul is szolgáló esti mesék beérni látszanak.
J. K. Rowling elsöprő sikere óta senki nem vonja kétségbe, hogy a nőknek van helyük, sőt keresnivalójuk is ebben a műfajban. Ha az Animus Kiadó további kínálatát nézzük – ez a könyvműhely hozta be a magyar piacra a Harry Potter-könyveket, s aratta le ezzel a sikert, söpörte be a hasznot –, amely továbbra is a gyerekek kedvét keresi, bizony elsöprő az angolszász női szerzők aránya. Jacqueline Wilson ma már szinte Janikovszky Éva mellé illeszthető a magyar gyermek olvasók tudatában, s az újabb, téli kínálat is női szerzőket avathat kedvenccé. Francesca Simon Rosszcsont Peti történetével elsősorban kezdő olvasóknak szeretett volna örömet szerezni. Nagy betűk, sok kép, izgalom és vidámság az igyekezet és szellemi erőfeszítés jutalma. Az Andersen-díjas Christine Nöstlinger révén most egy fordított könyv is az olvasók kezébe kerül. Mindkét oldala egy-egy titkos napló. Két gyermek írja, kétféle nézetből, ugyanarról. A mai kor női ifjúsági íróinak szinte már jellegzetességük az is, hogy egy-egy történetet nem zárnak le megnyugtatóan, hollywoodi módon. Suzi és Paul titkos naplója is egy-egy lezáratlan történet két változata, bár az olvasó kétségkívül szeretné remélni a kedvező megoldást, a két gyermek kapcsolatának megnyugtató rendeződését.
A nagyobbaknak ezúttal két olvasmány kínálkozik. Az első Madeleine L’Engle Időcsavar című sci-fije, amely felnőttek számára is élvezetes utazás a természetfeletti világában. A gyermek hősök, akik időutazásban eltévedt apjuk keresésére indulnak, örök erényekből is vizsgáznak: a bátorság, a ragaszkodás és a szeretet muníciót ad számukra a legnehezebb pillanatokban, a bukás peremén is. S végül következzen egy férfi műve: Anthon Horowitz A sólyom gyémántja című krimije. A könyv szellemes, olvasmányos, fordulatos, bár a vidám krimi műfajában születtek jobb munkák is. Például az Emil és a detektívek.
Dicséret illeti a könyvek fordítóit, akik szép magyar szöveget adnak át a gyermekeknek.
(Francesca Simon: Rosszcsont Peti; Christine Nöstlinger: Suzi és Paul titkos naplója; Madeleine L’Engle: Időcsavar; Anthon Horowitz: A sólyom gyémántja. Animus Kiadó, Budapest, 2002. A kötetek ára: 598, 1290, 1590 és 1490 forint)

Alattvalók, cinkosok
Regény a megalkuvás koráról
Péntek Orsolya
„Aki dokumentumregényt, tényregényt, önéletrajzi naplót, netán egyetemtörténetet vél fölfedezni e kacskaringós regényben, az téved. Teljességgel légből kapott az egész história. Olyan személyek például, mint Rákosi Mátyás, Révai József vagy Farkas Mihály, soha nem is léteztek, e neveket a szerző találta ki… – írja bevezetésül Szalay Károly Szerelmes éveink című regényében. – Máskülönben az események igazak” – teszi hozzá.
Egyik nap különös kézirat érkezik Hajagos Istvánhoz: régi barátja, Csarody Kristóf visszaemlékezése egyetemi éveikre, az 1947-től az ötvenes évek elejéig tartó időszakra. A regénytrilógia első darabjában hiteles képet kapunk a Rákosi-diktatúra társadalmat lealjasító világáról: Szalay az egyetemisták sorsán át egy ország lelki-erkölcsi pusztulását mutatja be, amelyben már nem az a kérdés, hogy együttműködjék-e valaki a diktatúra fenntartóival, hanem hogy elfogadják-e a diktatúra fenntartói a halálra félemlített alattvalók cinkosságát.
A történelmi vihar mellett a fiatalokat a magánélet viharai sem kímélik; kezdetben tisztának tűnő személyes kapcsolataikat, szerelmeiket, barátságaikat néhol ugyanúgy át- meg átszövik az árulások, a megalkuvások, mint a társadalomhoz való viszonyukat. Úgy tetszik, a diktatúra korában nincsenek hősök, csak túlélők és olyanok, akik képtelenek az alkalmazkodásra.
Az egyetemisták többsége kezdetben kiáll az újfajta világrend mellett. Aztán amikor az erősödő diktatúra kezdi beszőni mindennapjaikat – néhányukat származása miatt vagy minden ok nélkül kizárnak az egyetemről, egyikük apját az ávósok verik véresre, míg lesöprik otthon a padlást, mások hirtelen eltűnnek –, egyre kevésbé tudják tovább halogatni a szembenézést saját megalkuvásukkal. A korszak igazi arcára azonban csak akkor ismernek rá, amikor egy csoporttásukat kitelepítik. Ekkor válik világossá számukra, hogy nincs menekvés: vagy elhagyják az országot – mint ahogy a visszaemlékezés szerzője, Csarody később meg is teszi –, vagy önmagukat feladva vállalják az alattvaló szerepét.
Szalay – egyébként olvasmányos – könyvében hitelesen vázolja fel a kisember és a diktatórikus hatalom kapcsolatának lélektanát, az örökös félelem légkörét, amelyben mindentől és mindenkitől félni kell. Ez a félelem – az örök készenlét a veszélyre – a túlélés záloga, és miatta egyformára nyomorodik az emberben az, ami egészséges társadalmakban emberi: az egyén.
(Szalay Károly: Szerelmes éveink. Mundus Kiadó, Budapest, 2002. Ármegjelölés nélkül)

Utak A Mester és Margaritához
Bratka László
Az orosz irodalomban meglepően gyakori a mester-tanítvány-áruló és a Faust típusú történetek kombinációja – mutat rá V. Gilbert Edit, a Pécsi Tudományegyetem modern irodalomtörténeti és irodalomelméleti tanszékének docense. Tanulmánykötetében a tanítvány, a krónikás és az áruló szempontjai szerint, Lévi Máté alakját előtérbe állítva vizsgálja A Mester és Margaritát. A Bulgakov-regény mellett a huszadik századi orosz irodalom három másik alkotása is megjelenik.
Főleg az orosz szakirodalomból származó, illetve saját kútfőből merítő, a Faust témát és az orosz kultúra autonóm voltát érintő értelmezéseket jelenít meg V. Gilbert Edit. A nyugat-európai ember testesíti meg az aktív fausti típust, míg – Spenglerrel szólva – az orosz ember és az orosz kultúra passzív. Ez meglehetősen pikáns kiindulási pont az orosz írók műveiben, mindenekelőtt természetesen A Mester és Margaritában megjelenő Faust téma vizsgálatához.
Kuprin Salamon csillaga című kisregényének hőse véletlenül és nem az ördöggel kötött alku eredményeképpen jut természetfölötti képességek birtokába – némi túlzással azt mondhatnánk, elszenvedi őket. Az orosz irodalom kisemberének tulajdonságait magában hordozó, botcsinálta Faustus könnyedén meg is válik ezektől a képességektől.
Brjuszov Tüzes angyal című könyvében maga Faust is megjelenik. V. Gilbert Edit a legnagyobb figyelmet a regény férfi és női főhőse jellemzésének, értelmezésének szenteli, és azt is megállapítja, hogy a szimbolizmus egy idő után követhetetlen jelképeket teremt. A Mester és Margaritának szentelt fő rész egyik érdekes felismerése, hogy a regény Wolandja nem a hagyományos, főleg goethei értelemben vett sátán, hanem az embereket lehetőségeikkel szembesítő, provokatív lény.
A Máté beavatása, Máté pergamenje és Ivanuska beavatása című esszéisztikus, olykor szépírói hévvel fogalmazó – kitűnően idézetelt – fejezetek a Bulgakov-szöveg aprólékos vizsgálata alapján a nagy orosz író művében megjelenített világrendet értelmezik.
(V. Gilbert Edit: A Tanítvány, a Krónikás és az Áruló. Utak A Mester és Margaritához. Pannónia Könyvek, Pécs, 2002. Ármegjelölés nélkül)

Paradoxonok lovagja
Az önéletrajzíró Chesterton
F. M.
„Azt szoktam mondani, hogy önéletrajzomat Sherlock Holmes eseteihez hasonló történeteknek kellene tekinteni, azzal a különbséggel, hogy az ő esetei a megfigyelés, az enyémek pedig a megfigyelés hiányának megdöbbentő példái. Az én történeteim tehát a szétszórtságról, nem pedig az összeszedettségről szóló Kalandok” – írja Gilbert Keith Chesterton (1874–1936), fejlett öniróniáról téve tanúságot, ő ugyanis ki nem állhatta Sherlock Holmes figuráját. A 48 éves korában katolikus hitre áttért szellemes esszéista, nagy hatású előadó, félelmetes vitapartner „eszméket tisztáz, társadalmi jelenségeket boncol, jellemrajzokat s karikatúrákat skiccel önéletírásában is”. Így jellemzi Zsille Gábor a korabeli angol szellemi élet egyik legizgalmasabb egyéniségét Chesterton Önéletrajzának magyar fordításához készült előszavában.
Chestertont elsősorban Az Ember, aki Csütörtök volt, a Notting Hill-i Napóleon című regény, fantasztikus és szellemes detektívtörténetek (köztük a Páter Brown ártatlansága), remek novellák, tanulmánykötetek (Dickensről, Browningról, Blake-ről, Shaw-ról, Assisi Szent Ferencről, Aquinói Szent Tamásról) írójaként ismerik. Jellemző rá, hogy ifjan kiadott verseskötetének A vad lovag címet adta. Szerb Antal különös átmenetnek minősíti őt a nagy tudós és a magas rangú bohóc között. Ugyanakkor misztikus igazságok hordozójának, harcosnak, hívő léleknek. „Bohócnak, de Isten bohócának, mint hajdan Szent Ferenc leglelkesebb követőit. (…) Szembenállása a költő szembenállása volt a prózaivá lett emberiséggel szemben” – írja róla.
Jó volna, ha prózaivá lett világunkban minél többen olvasnák ezt az önéletírást, amelyet sokan Chesterton legjobb művének tartanak. Olyan ember gondolatait olvashatjuk ebben a kötetben, aki az emberi méltóságot tartotta a legtöbbre. Hitt abban, hogy a méltóságnak köze van a stílushoz. Hitt a szellem, a humor, az irónia erejében. Paradoxonjai könnyűlovasságát mindig a leginkább hagyományos igazságrendszer védelmében vonultatja fel. Megvédi a Marhasült és a Sör intézményét. Élvezetes beszámolót kerekít az angol újságírásról, sajtóviszonyokról. Remek portrékat rajzol kortárs írókról, barátairól, különösen Bernard Shaw-ról, akivel rengeteget vitatkozott, de amint írja: sokkal büszkébb volt arra, hogy az ellenfele, mint arra, hogy a barátja. Szóval, tanulhatnánk tőle.
(Gilbert Keith Chesterton: Önéletrajz. Szent István Társulat, Budapest, 2002. Ára: 2900 forint)

Mítosz és valóság
Összefoglaló művek a normannokról és a kínaiakról
Keresztes Lajos
A Krisztus utáni első évezred végén három irányból érte támadás a keresztény Európát: északról a normannok, délről a mórok, keletről a magyarok megjelenése miatt látták sokan a közelgő világvégét. A történetíró szerzetesek a lehető legsötétebb képekkel festették le a politikai térképen megjelenő új népeket. (A magyarság rossz nyugati sajtója is ebben gyökeredzhet.) Davis célja, hogy a középkori krónikákban továbbörökített normannok képét módosítsa: az „északi emberek” nem egész régiókat elpusztító barbárok, hanem a történelemben ismert „legalkalmazkodóbb, legtürelmesebb és legmegértőbb művészetpártolók” voltak.
A szerző bemutatja Normandiát és az északi embereket, majd a normann mitológiát. A normannok dél-itáliai és szicíliai birtokaira is vet egy pillantást, láthatóan lenyűgözve a hátrahagyott csodálatos műalkotásoktól, Palermo, Monreale, Cefalu mozaikjaitól. Érezhető Davis normann szimpátiája: részletesen leírja művészetpártolásuk nagyszerű eredményeit, de átfut háborús pusztításaikon. S a legsúlyosabb műfaji probléma már a bevezetőben jelentkezik: a célkitűzés „a normannokat saját mítoszuk fényénél vizsgálni”. Ez is mutatja, nem történettudományi munkával, hanem szerzői prekoncepcióra felépített apologetikus írással van dolgunk.
Raymond Dawson is hatalmas fába vágta fejszéjét: a több ezer esztendős kínai civilizáció bemutatására vállalkozott. Saját bevallása szerint sem összefoglaló történeti munkát írt – erre a könyv szűkös terjedelme nem is lenne elegendő –, hanem arra tett kísérletet, hogy a kínai világszemlélet leglényegesebb elemeit bemutassa. Dawson az állandót keresi a kínai civilizáció három évezredében, illetve azokra a vonásokra összpontosít, amelyek leginkább különböznek az európai kultúrától: Kína politikai, filozófiai, társadalmi-gazdasági és esztétikai szemléletmódját tárja elénk. Természetesen felvethető a kérdés, hogy az összefoglaló művek szükségszerű tömörítései mennyire adnak valós képet a vizsgált kultúráról, s mennyire válunk a szerzői nézőpont áldozatává.
A könyv a XX. századi Kínát bemutató zárszóval ér véget. Sajnálhatjuk, hogy az eredeti kiadás 1978-ban jelent meg, így a mai olvasó számára néhány kérdés megválaszolatlan marad. A szerző Kína újkori technikai lemaradását például a merev társadalmi struktúrákkal magyarázza. Ez a felfogás viszont nem ad választ az 1990-es esztendőkben történtekre, amikor a piacgazdasági elemeket átvevő ország hihetetlen gazdasági fejlődést mutatott, miközben kommunista politikáját féltőn megőrizte.
(R. H. C. Davis: A normannok. Mítosz és valóság. Raymond Dawson: A kínai civilizáció világa. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. A kötetek ára: 2500 és 3980 forint)