Az argentin főváros katonai kórházában tegnap meghalt Leopoldo Fortunato Galtieri volt argentin diktátor. A 76 éves korában hasnyálmirigyrákban és keringési zavarok következtében elhunyt tábornok kezdte 1982-ben a Nagy-Britannia elleni Falkland-szigeteki háborút, amelyben Argentína súlyos vereséget szenvedett. Az 1976 és 1983 közötti katonai diktatúra idején Galtieri vezette az államügyeket 1981-től 1982-ig. Miután az argentin inváziós csapatok megadták magukat a briteknek, a bukott hadvezérnek le kellett mondania.
A diktatúra után demokratikusan megválasztott Raul Alfonsin elnök hivatali ideje alatt 1985-ben a haditörvényszék Galtierit „hadvezetési hibái” miatt 12 év börtönre ítélte, de amnesztia útján már 1989-ben kiszabadult. A börtönéveit luxuskörülmények között, teniszpályás-uszodás kaszárnya falai mögött töltötte.
1985-ben azonban felmentették azon vádak alól, amelyek szerint a katonai diktatúra idején részese volt emberi jogok kirívó megsértésének, és egészen a legutóbbi időkig a jogszolgáltatás nem is háborgatta. Nemrégiben azonban mégis nyomozás indult ellene. Elrendelték vizsgálati fogságát annak a vádnak alapján, hogy megparancsolta politikai ellenfeleinek meggyilkolását. A tábornokkal és társaival kapcsolatos gyanújukat megerősítette azoknak az amerikai titkos okmányoknak az átvizsgálása, amelyekhez csak tavaly augusztusban juthattak hozzá. Ezekből fény derült arra, hogy az önkényuralmi időszakban Galtieri egy olyan halálosztagnak, a 601-es zászlóaljnak az élén állt, amely ezrével gyilkolt meg, illetőleg tüntetett el argentinokat. Emberjogi szervezetek becslése szerint a katonai diktatúra alatt mintegy harmincezer embert hurcoltak el és gyilkoltak meg az állítólagos baloldali terroristák ellen viselt hadjárat örve alatt.
Milliónyi afgánt toloncolnak ki Iránból – újabb menekültválság jön?
