Paksas, a jövő embere

Sokak meglepetésére mintegy tízszázalékos szavazatkülönbséggel a jobboldali liberális Rolandas Paksas nyerte a litvániai elnökválasztás második fordulóját. Az előzetesen jóval esélyesebbnek tartott eddigi elnöknek, a szintén jobboldali támogatottságú, de pártokhoz nem kötődő 76 esztendős Valdas Adamkusnak így ötéves mandátuma lejártával át kell adnia posztját harminc évvel fiatalabb vetélytársának.
Korábban kevesen számítottak erre az eredményre, különösen annak fényében, hogy a december 22-én tartott első fordulóban – ahol egyetlen jelölt sem tudott abszolút többséget szerezni – Adamkus 35 százalékot ért el, míg ellenfele csak 19-et. Ráadásul az egyébként amerikai állampolgárságú eddigi államfővel viszonylag elégedett volt a lakosság, hiszen Litvánia az ő elnöksége idején tette meg a legfontosabb lépéseket a modernizáció, az uniós és NATO-tagság felé. Ugyanakkor Paksas korántsem ismeretlen a választók előtt, hiszen – jóllehet alig több mint egy éve áll liberális irányzatú pártja élén – korábban már kétszer is betöltötte a kormányfői posztot, és a főváros, Vilnius főpolgármestere is volt. Az első kommentárok populista szerepléseinek tulajdonították sikerét, sokan a szélsőséges francia politikushoz, Le Penhez hasonlították kampánybéli viselkedését. Paksas nyilatkozataiban azonban sikeresen hárította el az őt demagógnak bélyegző vádakat, s mint az eredmény tükrözi, igencsak erőteljes kampányával sikerült is megnyernie a lakosság többségének támogatását. Végeredményben a szavazatok 54,9 százalékával nyerte meg az elnökválasztást.
Ugyanakkor nem ez az első eset a Baltikumban, hogy egy korábban esélytelennek tartott jelölt hirtelen nagy népszerűségre tesz szert, hiszen 2001-ben a jelenlegi észt elnök, Arnold Rüütel győzelmére sem sokan számítottak. Paksas mellett szólt még fiatal kora, ezt a „kártyát” többször is kijátszotta kampányában. Ráadásul a hatszázezres Vilnius lakói – köztük a lengyel kisebbség – körében különösen népszerű lehet az egykori főpolgármester, hiszen hivatali ideje alatt gyakorlatilag átépítette a szovjet idők alatt jócskán lepusztult várost. A választás bebizonyította, hogy az emberek elsősorban nem pártpreferencia, hanem a jelölt személye alapján szavaztak, Paksas pedig kétségtelenül jól tudta kihasználni előnyös adottságait. Mindemellett a szomszédos Lettország októberben hatalomra került jobboldali miniszterelnöke, Einars Repse sikere is példa lehetett, hiszen az ugyancsak fiatal rigai politikus elképzelései nagyban hasonlítanak Paksaséihoz. Az újdonsült elnök máris bejelentette, hogy Litvánia külpolitikája változatlan marad, fő célja továbbra is a zökkenőmentes EU- és NATO-csatlakozás. A belpolitikában azonban – szavai szerint – változásokra lesz szükség. Meg kívánja ugyanis szilárdítani a közrendet, s ígéretet tett az életszínvonal emelésére is. Elődjét a kampány során az ország kiárusításával megvádoló Paksas ugyanakkor hazája érdekeiért az EU-val való keményebb tárgyalásokat is kilátásba helyezte.