Paradicsom: klaszter alakult a piacon

Óriási ágazati előrelépést jelent a hazai mezőgazdaságban a paradicsomklaszter megalakulása. A növény termesztői és a legnagyobb hazai feldolgozó olyan érdekképviselet megteremtését tűzte ki célul, amely a paradicsomtermesztés az érdekeit képviseli mindenhol, még Brüsszelben is.

Megalakult a hét elején a hazai paradicsomklaszter, amely összefogja a termelők hetven százalékát – ismertette Szabó Zsolt, a hazai paradicsomkészítmény-piacon vezető szerepet betöltő hatvani Aranyfácán Konzervgyár ügyvezető igazgatója. A klasztert azért hozták létre, hogy képesek legyenek megfelelni az unióban működő területi integrációs rendszernek, és azon keresztül – akárcsak a közösségben – lehívhassák a rendelkezésre álló támogatásokat.
Szabó Zsolt éppen ezért nem fél az uniós csatlakozástól és úgy látja, hogy az ágazatra komoly jövő vár. Példaként megemlítette Olaszországot, ahol 12 év alatt megtízszereződött a paradicsomtermelés, és rámutatott arra is, hogy itthon az elmúlt három évben – mióta bevezették a kilónkénti nyolc forintos támogatást – a termelés majdnem megnégyszereződött, és tavaly elérte a 150 ezer tonnát. Az azonban szinte biztos, hogy a termelők egy része tönkremegy a belépést követően, de ez természetes folyamat része, hisz tíz évvel ezelőtt még nálunk is ötszáz paradicsomtermelő volt, mára azonban 40-50 profi termelő viszi a piacot – mondta az ügyvezető.
Hozzátette: a kialkudott 140 ezer tonnás paradicsomkvóta jó kiindulási alap, de szerencsésebb lett volna a tényleges termelési adatoknak és kapacitásoknak megfelelő 200-220 ezer tonnás keretben megállapodni az EU-val. Nem lenne szerencsés az egyetlen nevesített növényünket, a paradicsomot veszni hagyni, hiszen a portugáloknál is bekövetkezett a paradicsomboom a belépés utáni harmadik-negyedik évben, és azóta virágzik e terület. Ráadásul más növényekre csak földalapú támogatás lesz az EU-ban, míg a paradicsomot nevesített, kiemelt támogatású növényként kezelik.