Uniós képviselőink

Az már bizonyos, hogy listás szavazással választhatjuk meg 2004-ben – öt évre – az első 24 magyar európai parlamenti képviselőt. Több neves hazai külügyi politikus is döntésre kényszerülhet a közeljövőben: elhagyva a hazai közéletet, vállalja-e a kétmillió forintos havi tiszteletdíjjal járó, európai szintű politizálás diktálta kihívást.

Közös listán indulhat a Fidesz és az MDF a jövő évben esedékes európai parlamenti választásokon – derült ki a két párt képviselőinek nyilatkozataiból. Szájer József, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője elmondta: az Európai Néppárt írásban és szóban is kérte korábban a tagszervezeteit, hogy az európai parlamenti választásokon minden országban lehetőleg közös listán induljanak az elérhető mandátumok maximalizálása érdekében. A politikus ezért is azt valószínűsíti, hogy a Fidesz és az MDF együtt méreti meg magát a jövő évi voksoláson.
Szájer hangsúlyozta: mivel a jobboldal mindig szövetségi rendszerben indul a választásokon, pártja az országgyűlési választásokon is szokásos, kötött listás szavazást támogatja, amely lehetőséget nyújt a kisebb szövetséges jelöltjeinek mandátumszerzésére.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szintén a szövetségi politikával indokolta a kötött listás voksolás melletti állásfoglalását. Hozzátette: egy átfogó reform keretében elképzelhetőnek tartaná a preferenciális lista elfogadását is, de csak úgy, hogy ehhez igazítanák az országgyűlési és az önkormányzati választási rendszert is. Az SZDSZ és az MSZP viszont azt támogatja, hogy az állampolgárok választhassanak a pártlistákon szereplő nevek között is. Mivel a parlament kétharmadának támogatása szükséges a választójogi törvény módosításához, várhatóan e kérdésben az ellenzék álláspontja érvényesül.
A pártok már megkezdték a szakmai szintű egyeztetést a módosításról. A készülő tervezet rövidesen a kormány elé kerül, majd ennek jóváhagyása után újabb négypárti egyeztetéseken alakítják ki a javaslat végleges szövegét. A fent említett vitatott pont mellett számos kérdésben egyetértés körvonalazódik. Várhatóan nem állapítanak meg az Európai Parlamentbe jutáshoz szükséges alsó határt, hiszen Magyarország 24 fővel képviseltetheti magát a testületben, így egy mandátum elnyeréséhez 4,5 százaléknyi voks szükséges.
– A belépésünk után közvetlenül Európa parlamenti választásokat tartanak az unióban, 2004. május–júniusban – mondta el Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Az EP-ben egy ciklus öt évig tart. Az államtitkár kifejtette: sem az előző kormány, sem a jelenlegi nem kért kétéves halasztást annak a brüszszeli szabálynak a bevezetésében, hogy a nemzeti parlamenti képviselő nem lehet az EP tagja.
Az Európai Parlament a napokban döntött arról, hogy a jövőben 8500 euró lesz a képviselők fizetése, így 2004 nyarától a magyar delegáltak mintegy 2 millió forintot kereshetnek. Igaz, ezt az összeget még jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak.
A pártok képviselői lapunknak úgy nyilatkoztak: még nem kezdődött meg a jelöltállítás, annyi azonban biztos, hogy a jövendő magyar EU-képviselők kiválasztásánál a nyelvtudás, valamint az egyes szakterületek ismerete döntő szempont lesz.