Pozsonyban a másfél napos megbeszélést követően közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben többek között arra szólítják fel az Európai Unió tagországait, hogy a legközelebbi kormányközi konferencián – amelyen az unió megreformálása, működésének jogi alapjai, az egységes Európa kialakításának a feltételei szerepelnek napirenden – biztosítsák a visegrádi tagországok számára a részvétel lehetőségét, illetve a tárgyalások során a valós egyenlő jogokat. A nyilatkozat leszögezi, hogy az Európai Unió koppenhágai csúcsértekezlete történelmi jelentőségű volt az egyesülő Európa szempontjából, ugyanakkor fontos, hogy az unió új működési formáit, intézményrendszerének átalakítását már a Koppenhágába meghívott tagországok is befolyásolhassák.
A pozsonyi találkozón újra megerősítették a tárgyaló felek, hogy nem fogják intézményesíteni a visegrádi együttműködést, az uniós csatlakozás után is „laza szövetségként” egyeztetik lépéseiket és bővítik együttműködésüket a tagországok. Abban is megállapodtak, hogy nem bővül a visegrádi együttműködés további tagország csatlakozásával. A pozsonyi konferencián szó esett Európa és a régió biztonságáról is, ezzel kapcsolatban a magyar, a lengyel és a cseh küldöttség arról biztosította a vendéglátókat, hogy nemzeti parlamentjeik támogatni fogják Szlovákia felvételét az észak-atlanti szövetségbe.
Budapesten eközben a résztvevők úgy vélték, szükség van a visegrádi együttműködés fenntartására az európai uniós csatlakozást követően is, ám az eddigi feladatokat újak váltják fel. Az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin kezdeményezésére tartott tanácskozáson a visegrádi országok törvényhozásának több képviselője vett részt, akik közül szlovák kollégájával Szili Katalin a státustörvényről is konzultált. A négy ország nemzeti parlamentje az EU-csatlakozásról szóló népszavazások előkészítésében és az uniós tagországok ratifikációs folyamatának gyorsításában is együtt szeretne működni – mondta Szili Katalin.
Lengyelország
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
