Vitatott jóhiszeműség

Nem lehet jóhiszeműen és jogilag megalapozottan felvetni olyan státustörvénnyel kapcsolatos kérdéseket, amelyekre a velencei bizottság vizsgálata már választ adott – véli Frunda György, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja, a Günter Verheugen EU-bővítési biztos levelében megfogalmazottakkal kapcsolatban. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora lapunknak nyilatkozva elmondta: bölcsességgel és politikai akarattal a jogszabályt közös nevezőre lehet hozni az uniós elvárásokkal anélkül, hogy annak gerince megtörjön.

Günter Verheugen levelében felveti a kedvezménytörvény területen kívüli hatályának kérdését. A kifogás kísértetiesen hasonlít a Pozsony által megfogalmazott bírálatra. Valóban aggódnak az EU-ban a kedvezménytörvény miatt?
– Ami a törvény területen kívüli hatályát illeti, ezt a kifogást nemcsak Verheugen tette meg, hanem a velencei bizottság is annak idején. Ezen a kérdésen már túl vagyunk. Az extraterritorialitást elsősorban az úgynevezett információs irodák kapcsán emlegették, de miután a román kormány elfogadta a jelenleg működő rendszert, Jugoszlávia, Ukrajna, Horvátország és Szlovénia pedig nem is firtatta ezt az ügyet, Szlovákia egyedül maradt az oktatási-nevelési támogatások kapcsán megfogalmazott véleményével. A törvény tehát olajozottan működik. Egyébként pedig a területenkívüliség kérdését elméletileg akkor lehetett feltenni, amikor a velencei bizottság tárgyalta a magyar státustörvényt. A vizsgálat már választ adott erre a problémára. Ma nem lehet jóhiszeműen és jogilag megalapozottan felvetni olyan státustörvénnyel kapcsolatos kérdéseket, amelyeket a velencei bizottság vizsgálata már megválaszolt.
– A Verheugen-féle értelmezés szerint a státustörvényben a nemzet szó, illetve a magyarigazolvány politikai-közjogi kapcsolatot létesít a határon túliak és Magyarország között. A levél nehezményezi, hogy az igazolványon feltüntetett Szent Korona hasonlóságokat mutat a magyar címerrel, s így személyi igazolvány vagy útlevél benyomását kelti.
– Ezzel a megállapítással sokkal inkább a félelmeit fogalmazza meg Günter Verheugen. Az Európai Unióban attól tartanak, hogy a magyarigazolvány valamiféle politikai vagy közjogi kapcsolatot fog létesíteni a határon túli magyarok és Magyarország között. Ez a veszély véleményem szerint nem áll fenn. Ami az igazolvány formáját illeti, az egyedül nekünk, határon túliaknak lehet fontos. A Szent Korona egy összekötő szimbólum. De korántsem jelent politikai, közjogi összefonódást. A kedvezménytörvénynek nincs egyetlen olyan kitétele sem, amely ilyesfajta kapcsolatra utalna.
– A magyar kormány tisztségviselői szájából olyan nyilatkozatok is elhangzottak, hogy a státustörvény körüli vita akadályozhatja Magyarország EU-csatlakozását. Ön is így látja?
– Ez a kérdés semmilyen szempontból nem befolyásolhatja Magyarország uniós csatlakozását. Abban bízom, hogy megfelelő bölcsességgel és politikai akarattal a magyar politikusok a kedvezménytörvény gerincének megtörése nélkül hozzák azt közös nevezőre az EU elvárásaival.
***
Vajdasági felszólítás. A kedvezménytörvény hatálybalépése óta, az elmúlt egy évben a vajdasági magyarság közel egyharmada folyamodott magyarigazolványért. Az észak-bácskai pedagógusegyesület tegnap felszólította a délvidéki magyar családokat, hogy egyelőre ne igényeljék az idei évre szóló oktatási kedvezményt, mivel az Illyés Közalapítvány még nem hirdette meg az oktatási kedvezménnyel kapcsolatos idei pályázatot, s azt sem tudni, hogy a kedvezménytörvény mennyiben módosul az eddigiekhez képest. (MTI)