A németek sajátos módon viszonyulnak kormányukhoz – külpolitikai téren kiállnak Gerhard Schröder mellett, belpolitikailag azonban megvonják bizalmukat a kancellártól. Az Irak elleni háborút elutasító szociáldemokrata–zöld koalíciót a köztársaság történetének legnagyobb béketüntetése támogatta.
Berlinben félmillió ember vonult az utcára, hogy plakátokkal, transzperensekkel és jelszavakkal tiltakozzon az amerikaiak katonai akciója ellen: „A háború nem megoldás ! Olajért nem adunk vért !” A tüntetésre az ország különböző részeiből hétszázötven autóbusz szállította a résztvevőket a fővárosba. A kormány több tagja figyelmen kívül hagyta a kancellár előzetes felszólítását, hogy maradjanak távol a demonstrációtól – a tüntetők sorában ott voltak a zöldek miniszterei és a parlament szociáldemokrata elnöke, Wolfgang Thierse is. Hasonló méretű megmozdulásra utoljára 1982-ben került sor, amikor Bonnban háromszázötvenezer ember tüntetett a NATO ellen.
Joschka Fischer külügyminiszter ismételten kiállt amellett, hogy határidő megszabása nélkül hoszszabbítsák meg az Irakban dolgozó ellenőrök megbízatását. Időközben a szövetségi kormányt megvádolták, hogy elhallgatta a titkosszolgálat (BND) jelentését, amely konkrét információkkal szolgál a Bagdad rendelkezésére álló, tömegpusztító vegyi anyagokról. A német hírszerzők arra hivatkoznak, hogy értesüléseik semmilyen tekintetben nem maradnak el az amerikai felderítés eredményei mögött. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) a német turisták elleni terrorcselekmények lehetőségére hívja fel a figyelmet. A kabinet úgy véli, hogy a német állampolgárokat fenyegető veszély semmivel sem kisebb, mint az amerikaiak, britek vagy izraeliek esetében.
Belpolitikai viszonylatban ugyanakkor folyamatosan csökken a Schröder-kormány iránti bizalom. Egy közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a lakosság 79 százaléka alkalmatlannak tartja a szociáldemokrata–zöld koalíciót arra, hogy gazdasági receszszió elleni reformokat alkosson. A munkanélküliség felszámolására tett ígérettel kapcsolatosan még kiábrándítóbb a helyzet – az SPD-tagok ötvenkét, a zöldek táborának ötvenhat százaléka úgy véli, hogy a kormány nem alkalmas a legégetőbb feladatok megoldására.
Csányi Sándor máris célkeresztben, nem teszi ki az ablakba, amit Újpesten és a Fradi-tábortól kapott
