Alacsony a műszaki színvonal

A magyar mezőgazdaság technológiai állapota és műszaki színvonala elmarad az uniós tagállamokétól. A valós képről és a csatlakozás előtti teendőkről Fenyvesi László, az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének főigazgatója nyilatkozott lapunknak.

Messze elmarad a magyar mezőgazdaság technikai felszereltsége és műszaki színvonala a fejlett országokétól – jellemezte a hazai mezőgéppark állapotát Fenyvesi László, az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének főigazgatója, hozzátéve, hogy a hatékony és minőségi árutermelés viszont csak korszerű technikával valósítható meg, és ez a jelenlegi technikai színvonal növelését teszi szükségessé. Ezt támasztják alá, hogy Magyarországon a fejlett országokéhoz viszonyítva alacsony a mezőgazdaságban a gépivonóerő-kapacitás. Jelenleg egy hektár mezőgazdasági területre 1,8 kW motorteljesítmény jut. A rendelkezésre álló motorteljesítmény nagyobbik része, 57 százaléka az egyéni gazdaságokban, fennmaradó része a gazdasági szervezetekben található. Az elmúlt években a vonóerő-kapacitás és a teljesítményellátottság lassú növekedése figyelhető meg: az utóbbi öt évben 9,7 millió kW-ról 9,9 millió kW-ra nőtt a mezőgazdaságban üzemelő motorok teljesítménykapacitása. Az EU-csatlakozás időszakában azonban feltétlen növelni szükséges a magyar mezőgazdaság teljesítményellátottsági szintjét, hogy a termeléstechnológiák optimálisabban kerüljenek kiszolgálásra – mondta a főigazgató.
Az országban jelenleg 113 ezer traktor szolgálja a mezőgazdasági termelést, és egy traktorra jelenleg ötven hektár mezőgazdasági terület jut, ami csak harmada az EU átlagának és csak ötöde-hatoda a német és az osztrák traktorellátottsági mutatónak.
A traktorokhoz hasonlóan nincs kedvező helyzetben arató- és cséplőgépparkunk sem. Az ország szántóterületének több mint felén termelt gabonafélék piaci értéke megkívánja, hogy a lehető legkisebb veszteség mellett, jó minőségben takarítsák be azokat. Ezért is fontos, hogy ehhez elegendő kapacitásban és megfelelő minőségben álljon rendelkezésre a betakarítógép-park – mondta Fenyvesi László. Jelenleg a mezőgazdaság kombájnparkja 12 114 darabból áll, amelynek valamivel több mint fele az egyéni gazdaságokban üzemel. Az egy arató-cséplő gépre jutó betakarítandó terület országosan és átlagban 250 hektárt tesz ki, amely mintegy három és félszerese az EU átlagának. A betakarítógépek átlagos életkora 13,6 év. Ez a magas fokú elhasználódottság okozza azt, hogy a kalászos gabonák betakarítása nálunk egy hónap helyett kettőig tart, és az elhúzódó aratás következtében a betakarítási veszteségek is magasak – ismertette a főigazgató. Rámutatott arra is, hogy az utóbbi évek beszerzéseivel a kombájnállomány – ha nem is nagyon fiatalodott meg – modernebb lett, mivel évek óta a legkorszerűbb típusok közül választanak a gazdaságok. Az idén egy jobb beruházási év mutatkozik a kombájnok esetében, és várhatóan négyszáz darab körül alakul majd a munkába állt új kombájnok száma.
A következő évek munkagép-beruházásainál a környezetkímélő, energia- és költségtakarékos, nem utolsósorban a minőségi árutermelést lehetővé tevő gépeket kell előnyben részesíteni, és egyidejűleg – az erőgép-beruházásoknál is nagyobb mértékben – szükséges növelni a munkagépek beruházási volumenét – vázolta a beszerzéseknél figyelembe veendő főbb paramétereket Fenyvesi László. Hozzáfűzte, szerencsére a hazai munkagép-forgalmazóknál a munkagépkínálat is óriási, és közöttük természetesen szép számmal találhatók azok is, amelyek az előzőekben felsorolt korszerűségi követelményeknek megfelelnek. Több mint hatvanezerféle gép és termelőberendezés közül választhatnak a hazai gazdaságok a technológiai igényeik, az erőgépparkjuk képességei és a pénztárcájuk szerint.