Csak találgat a NASA

A NASA szerint az eddigi vizsgálati eredmények alapján nem valószínűsíthető, hogy a Columbia tragédiáját a startnál az űrsikló üzemanyagtartályáról leszakadt szigetelőhab okozta. Míg a szakemberek a baleset lehetséges magyarázatát keresik, a rendőrök őrizetbe vettek egy texasi párt, mert űrsiklódarabokat lopott el.

Miközben az elmúlt napokban egyre valószínűbbé vált, hogy a Columbia múlt hét szombati tragédiáját az űrsikló indulásakor a külső üzemanyagtartályáról leváló, és a bal szárny élének csapódó szigetelésdarab okozta, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) újabb lehetséges magyarázatokkal állt elő.
Az elpusztult Columbia bal szárnya valóban különösen magas hőmérsékletnek volt kitéve, miközben belépett az atmoszférába, ám az űrsikló jól bírta a megpróbáltatásokat, egészen addig, amíg hirtelen darabjaira nem tört a landolás előtt – közölte szerdán este Ron Dittemore. A NASA űrrepülőgép-programjának igazgatója elmondta: pillanatnyilag semmi értelme annak az elképzelésnek, hogy a hővédő pajzs kerámiacserepeinek elvesztése volt a Columbia tragédiájának a fő oka. A szerencsétlenséget valami más okozhatta – tette hozzá. A hővédő pajzs említett cserepei azóta foglalkoztatják a mérnököket, amióta az űrsiklóprogram elindult. Amint arról beszámoltunk, már a korai kilencvenes években tanulmányok születtek a témában, amelyek megállapították: a kerámiacserepek sebezhető pontjai az űrsiklónak, mert a kilövéskor apró tárgyak (pl. jégdarabok) okozta ütéseknek vannak kitéve. A Columbia hasonló okokból 1987 novemberében már elvesztett néhány hővédő cserepet.
Az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei megkezdték annak a 32 másodpercnyi adatnak az elemzését, amelyet a Columbia azután küldött a houstoni irányítóközpontnak, hogy megszakadt vele a rádiókapcsolat. A sérült fájlokból kiderülhet, hogy az utolsó percben a Columbia fedélzeti vezérlő számítógépei által kezdeményezett módosításoknak volt-e szerepük az űrsikló pusztulásában.
A baleset előtti események elemzéséből kiderült: a Columbia öt fedélzeti számítógépe jelentős légellenállás-növekedést észlelt a jármű bal szárnyán, ezért másfél másodpercre beindított a négy fékező rakétából kettőt – tudta meg a számítástechnika. A szakemberek még nem tudják, hogy a számítógép által kiadott parancs közrejátszott-e a tragédiában. A Columbia és a többi űrsikló vezérlőrendszereinek korábban többször voltak számítógépes hibái, köztük a bal oldali szárny kormányművének is. A NASA még mindig keresi az öt fedélzeti számítógép maradványait, mert a memóriájukban tárolt adatok fényt vethetnek arra az időszakra, amikor már nem volt kapcsolat a földi irányítással. A Columbia egyik korábbi útján, 1996 márciusában, szintén visszatéréskor, a bal szárny csűrő és fékező lapátjainak vezérlését közvetlenül befolyásoló áramköri gondot észleltek a számítógépben. Akkor ugyan hivatalosan nem minősítették veszélyesnek a hibát, utóbb mégis beismerték, hogy ha korábban észlelik, akkor valószínűleg azonnal viszszarendelik a Columbiát.
Az űrsikló katasztrófájának okáról egy másik elmélet is napvilágot látott: az amerikai űrhajózási hivatal nem zárja ki, hogy a gép űrszeméttel ütközött össze. Bár Milt Heflin, a NASA repülési igazgatója a Los Angeles Timesnak azt nyilatkozta, hogy erről a lehetőségről a NASA még nincs meggyőződve, a szakmérnökök véleménye szerint láncreakciót válthat ki egy kis darab űrszemét is, ha az űrsiklónak ütközve fölsérti annak hővédő pajzsát. (Azokat a földi eredetű tárgyakat nevezik űrszemétnek, amelyek az ember űrkutatási tevékenysége miatt kerülnek a világűrbe. Az űrszemét többnyire űrhajók, űrszondák fölöslegessé vált, szándékosan vagy véletlenül lekapcsolt, illetve levált darabjai.) Ron Dittemore elismerte, hogy a NASA talán soha nem lesz képes megállapítani a szerencsétlenség pontos okát.
Míg a szakemberek vitatkoznak, szerdán őrizetbe vettek egy texasi párt, mert űrsiklódarabokat lopott el, miközben a zuhogó eső a keresőcsapatokat arra kényszerítette, hogy felfüggesszék a kutatást a környéken. A tolvajok akár tíz év börtönt és 250 ezer dollár (57 millió forint) pénzbüntetést is kaphatnak.
***
Az oroszok pénzt kérnek. A Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységeinek ellátmányát többnyire az Egyesült Államok űrsiklói szállították mostanáig. A Columbia tragédiája miatt a megmaradt három űrsiklót kényszerpihenőre ítélték, így csak a Progress szállítóhajók és a Szojuz személyzeti kapszulák segítségével lehet kapcsolatot tartani az ISS-sel. Az orosz űrhivatal illetékesei bejelentették: képesek lennének egyedül is ellátni az ISS-t, amennyiben az Egyesült Államok és a többi partner pénzt ajánlana fel nekik, amelyből űrhajókat építhetnének. Egy Progress űrhajó 22 millió dollárba kerül, a Szojuz azonban egy kicsit drágább. (Wired News/Index)