Ellentmondások a gazdaságban

Makrogazdasági szempontból a rekordok éve volt 2002: öt százalék körüli inflációra a nyolcvanas évek közepe óta nem akadt példa, viszont az államháztartás hiánya rég nem látott magasságokba emelkedett. Az ellenzéki pártok és az elemzők szerint az idei év sem lesz diadalmenet, mert aggasztó ellentmondások jellemzik a magyar gazdaságot.

Ellentmondásos évnek értékelhető 2002 a magyar gazdaság szempontjából: egyrészt a lakosság vitathatatlanul jól járt a szokatlanul magas béremelésekkel és a csaknem felére zsugorodott inflációval. A múlt évre várt fellendülés ugyanakkor elmaradt, és a legtöbb makrogazdasági mutató csapnivalóan alakult. A kedvezőtlen világgazdasági helyzet a magyar gazdaság teljesítményére is rányomta bélyegét: a bruttó hazai termék éves bővülési üteme nem érte el a 3,5 százalékot, és szinte biztosra vehető, hogy idén sem emelkedik négy százalék fölé.
A leginkább aggasztó helyzet az államháztartásban alakult ki 2002-ben: az éves deficit a helyi önkormányzatok egyenlegét nem számolva 1572,2 milliárd forintot ért el, ami a bruttó hazai termék 9,4 százalékának felel meg. A rekordhiány elsősorban a kormányzat előre hozott jóléti intézkedéseinek köszönhető, amelyek közül kiemelkednek a közszférában végrehajtott nagyarányú béremelések. Az adórendszerhez egyelőre nem mert hozzányúlni a kormány, újdonságot csak az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése jelentett. (Az eva hatása egyébként várhatóan semleges lesz a költségvetésre.) Az idei évre mindenesetre feszített tempót ígérnek a Pénzügyminisztériumban: a GDP-arányos deficitet 4,5 százalékra kívánják csökkenteni. Az elemzők és az ellenzék ugyanakkor kevéssé derűlátók: 5–5,5 százalék közötti államháztartási hiánynyal számolnak.
Tavaly jelentősen romlottak a külső egyensúlyi mutatók is: a folyó fizetési mérleg hiánya 3,15 milliárd eurót ért el az első tizenegy hónapban, ami több mint háromszorosa az egy évvel korábi értéknek. Az áruforgalmi deficit november végéig 2,86 milliárd euróra nőtt.
A lakosság viszonylag jól járt 2002 gazdasági fejleményeivel: a nemrég publikált 5,3 százalékos éves inflációs szám gyakorlatilag az egyetlen kedvező makrogazdasági adatot jelentette tavaly. Figyelemre méltó az a tény, hogy egy év alatt a drágulás ütemét sikerült a jegybanknak csaknem a felére szorítani, aminek következtében az MNB egymás után másodszor találta el a kitűzött inflációs célt. (Jellemző az inflációs szám jelentőségére, hogy csaknem két évtizede nem volt ehhez hasonlóan alacsony drágulás Magyarországon.) Az idei folyamatokat tekintve ugyanakkor ezen a területen is sok a bizonytalanság: az olaj világpiaci árának alakulását például még becsülni sem lehet. Ennek tükrében az elemzők stagnálás közeli csökkenésre vagy enyhe növekedésre számítanak.
A gazdaság teljesítményét bőven túlhaladó mértékben növekedtek 2002-ben Magyarországon a bérek és a lakossági fogyasztás. A bruttó átlagkeresetek – reálértéken számolva – nagyjából 13 százalékkal bővültek tavaly, és a lakossági fogyasztás növekedése sem állt összhangban a GDP várható, 3,2-3,4 százalék körüli növekedésével. További problémát jelent, hogy a piac még mindig nem veszi komolyan a helyzetet, és az idén is nagyjából 8 százalékos reálbér-növekedés várható.
A komoly mértékű béremelések kétségkívül pozitív hatást gyakoroltak az életszínvonalra, ám – több egyéb tényező mellett – jelentős mértékben rontották a magyar gazdaság versenyképességét. Az IBM székesfehérvári üzemének bezárásával kezdődött elbocsátási hullám idén is tovább folytatódik, amire – tekintettel arra, hogy az eddig nyújtható támogatási lehetőségek túlnyomó része megszűnik – a kormányzatnak nagyon nehéz lesz hatékony ellenszert találnia.
A gazdaság helyzetét aggasztónak ítéli a kisebbik ellenzéki párt is – közölte a távirati iroda. Pongrácz Tibor, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja közölte: a párt szerint „a polgári kormány világos célok szerint emelkedő Magyarországot adott át 2002 közepén az MSZP–SZDSZ-koalíciónak, amely ezt egy koncepciótlan, sodródó társadalom- és gazdaságpolitika irányába vitte tovább”. A politikus tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: a magyar nemzetgazdaság stabilitási gondokkal küzd, a stabilitás helyreállítása pedig – ésszerű gazdaságpolitika mellett is – minimum két évet igényel. Pongrácz a megoldandó feladatok közül kiemelte, hogy a kormánynak és az MNB-nek – a jegybank függetlenségét nem sértve – közösen kell kidolgoznia egy átgondolt inflációcsökkentő politikát, meg kell tervezni a forint/euró árfolyamot, és a versenyproblémákat sem feledve kell felkészülni a valutacserére. A politikus szóvá tette, hogy a jelenlegi koalíció leállította a Széchenyi-tervhez kapcsolódó programot, amely a hazai vállalkozáspolitikát, a kis- és középvállalkozók versenyképességének feltételeit teremtette volna meg hosszú távon. Pongrácz Tibor figyelmeztetett arra is: a kormányzatnak vonzóbbá kell tennie a magyarországi klímát a külföldi működő tőke számára.
***
Varga: túl optimisták a makrocélok. A Fidesz szerint sem teljesíthetők az idei évre kitűzött gazdasági célkitűzések. Varga Mihály volt pénzügyminiszter korábban utalt rá: az idén várhatóan 3,7–3,9 százalékkal növekedhet a bruttó hazai termék, a jelek szerint ugyanis elhúzódik a világgazdaság kilábalása a recesszióból. A politikus szerint tarthatatlan az államháztartási hiányra vonatkozó kormányzati célkitűzés is: a hivatalosan prognosztizált, 4,5 százalékos, GDP-hez mért deficittel szemben a Fidesz szakértői 5,2–5,5 százalékos hiánnyal számolnak. Varga az inflációs cél megvalósulása szempontjából aggasztónak tartja az év eleji áremeléseket, amelyek következtében inkább stagnálásra, mint a drágulás lassulására kell számítani. A múlt évvel kapcsolatban kedvező tendenciának tartja, hogy a recesszió ellenére ugyan lassult, de fennmaradt a gazdaság bővülése, ami elsősorban az ösztönző jellegű fiskális politikának köszönhető. Varga szerint ugyanakkor a tavaly elkönyvelt, horribilis államháztartási hiány túlnyomó részéért a jelenlegi kormányt terheli a felelősség.
*
Tállai: bukás az eva. Az egyszerűsített vállalkozói adó mind szakmailag, mind politikailag bukás – jelentette ki Tállai András a Fidesz-frakció tegnapi sajtótájékoztatóján. A volt PM-államtitkár szerint ez az adóforma a szellemi tevékenységet végzők rétegadója lett. Tállai utalt arra, hogy a választási kampányban az eva kapcsán még egymillió kis- és középvállalkozó életének megkönnyítéséről volt szó, ennek ellenére a hatvanezret sem éri el az evát választók száma. Az is érdekelné a politikust, hogy „a minisztérium adóügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárának menesztése összefügg-e a sikertelen evatörvénnyel”. (MTI)
*
IMF-értékelés. Az IMF képviselői támogatják a 2003-ra meghirdetett gazdaságpolitika fő célkitűzéseit, amely a versenyképesség növelése mellett a költségvetési hiány csökkentésére koncentrál egy óvatos bérpolitika megvalósításával. Az IMF képviselői értékelték gazdaságunk helyzetét, és ajánlásokat fogalmaztak meg – mondta László Csaba pénzügyminiszter az IMF-delegáció, a jegybank és a PM képviselőinek tegnapi zárótárgyalását követően. (MTI)