Hármas vétó a NATO-tanácsban

Brüsszelben három NATO-tagország is nemet mondott az Egyesült Államok katonai előkészületeire. A francia, német és belga vétó tovább mélyítette a szakadékot a katonai szövetségben. Talán éppen ezért az EU soros elnökségét betöltő görögök csúcstalálkozót hívtak össze a jövő hétre. A békés megoldást célozza a francia–német cselekvési terv, amely a fegyverzetellenőrök számának növelésével enyhítené a háborús feszültséget.

Franciaország, Németország és Belgium a NATO-tanácsban megvétózta azt az amerikai javaslatot, hogy a szövetség készenléti katonai intézkedéseket foganatosítson. A francia és a belga kormány már vasárnap jelezte, hogy vétózni fog, és számítanak Németország szavazatára is. Az intézkedésre Törökország védelmében került volna sor, feltételezve, hogy Irak megtámadja a vele határos NATO-tag Törökországot. A tegnap délelőtti vétó után török kérésre összehívták a katonai szervezet tanácsát. A tanácskozás eredménytelenül ért véget. A testületet ma 11 órára ismét összehívták, hogy megtárgyalja: dolgozzon-e ki a NATO készenléti terveket egy esetleges iraki háború esetére. Bernard Valéro francia külügyi szóvivő kijelentette: a három ország ellenzi, hogy az atlanti szövetség beavatkozzon az iraki válságba. Az EU soros görög elnöksége jövő hétfőre rendkívüli külügyminiszteri értekezletet és csúcstalálkozót hívott össze az iraki válsággal kapcsolatos fejlemények megvitatására. Azt tervezi, hogy a csúcs után külön találkozót tart a csatlakozásra készülő tíz országgal. Brüsszeli diplomáciai források szerint ez utóbbi értekezletet is feltehetően csúcsszinten rendeznék meg, az uniós találkozó másnapján, február 18-án. Ezzel egy időben a berlini villámlátogatásra érkezett Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Moszkva véleménye megegyezik a németekével.
Colin Powell amerikai külügyminiszter megbocsáthatatlannak bélyegezte a NATO készenléti intézkedéseinek megvétózását, s felszólította a szervezetet vállalt kötelességeik végrehajtására. Hasonlóképpen vélekedett Donald Rumsfeld védelmi miniszter is, aki „rettenetes hibának” tartaná, ha a NATO nem védelmezné meg Törökországot.
Sajtóértesülések szerint Párizs és Berlin az év eleje óta közös terven dolgozik, amelynek célja Irak békés leszerelése. Hírek szerint a fegyverzetellenőrök számát megháromszoroznák, és az ENSZ jelenlétével adnának nyomatékot az ellenőrző-leszerelő munkának. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szerint az iraki válság megoldását célzó francia–német terv helyes irányba mutat. A háborús feszültség azonban nem csökken a világban, annak ellenére sem, hogy a napokban számos békülékeny nyilatkozat látott napvilágot. Irak is hajlandó az egyeztetésekre, s bejelentette, kész olajmezőire engedni az amerikai és a brit cégeket, ha Washington felhagy ellenséges magatartásával.