Irak nem tart a bizonyítékoktól

Irak szerint az Egyesült Államoknak nincsenek olyan valós bizonyítékai az állítólagos iraki fegyverkezésről, amelyekkel előállhat a Biztonsági Tanácsban, és csakis koholmányokat terjeszt majd a testület elé – mondta Damaszkuszban Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök. Colin Powell amerikai külügyminiszter ma fogja bemutatni az említett dokumentumokat az ENSZ BT előtt. Eközben megindult a brit flotta a Perzsa-öböl felé, és a franciák zászlóshajója is kifutott Toulonból.

Nem hiszem, hogy az Egyesült Államoknak olyasmi volna a kezében, amitől félnünk kellene – mondta az alelnök azt követően, hogy magas rangú szíriai illetékesekkel folytatott megbeszélést. Ha ugyanis bármilyen, eddig nem ismert adat került volna a birtokukba, már régen titokban átadták volna a fegyverzetellenőröknek, hogy aztán ők megtalálhassák – tette hozzá. Colin Powell amerikai külügyminiszter hétfőn ismét arról beszélt, hogy a héten bizonyítékát fogja adni annak, hogy Irak tiltott fegyvereket rejtett el az ellenőrök elől. Amerikai vélekedés szerint bizonyítékaik zöld jelzést adnak a fegyveres támadásnak.
Háború esetén Iraknak a jelek szerint nemcsak kemény harcra, hanem megszállásra is fel kell készülnie. Tegnap ugyanis kiderült, Irak felosztásának és három évig tartó megszállásának előkészítésére kaptak parancsot a brit hadsereg főtisztjei. A BBC rádiónak a londoni védelmi minisztérium név nélkül nyilatkozó illetékese azt mondta: már meg is kezdődött a hadsereg felkészítése a feladatra. A jelenlegi tervek szerint Irakot az esetleges háború után szektorokra osztanák, és mindegyik részt más-más ország hadereje ellenőrizné, erről azonban a BBC nem közölt részleteket.
A védelmi tárca illetékesei elmondták ugyanakkor azt is, hogy a térségbe vezényelt brit haderő jelentős részére a háború utáni utóvéd- és békefenntartói feladatok várnak. Az öbölbeli brit erőösszevonás jelenlegi legnagyobb elemét képező 7. páncélos dandár tisztjei is azt mondták bizalmasan a BBC-nek, hogy invázió esetére az előrenyomuló amerikai alakulatok hátának biztosítására, valamint a hadifoglyok „kezelésére” kérték fel az egységet. Nem megerősített londoni értesülések szerint a brit elitegység, a SAS-kommandó máris Irakban van, és az amerikai különleges egységekkel együtt a nyugati országrészben próbálja felderíteni az állítólag odatelepített, háború esetén Izraelt és Szaúd-Arábiát fenyegető Scud-rakétaállásokat. Ugyancsak az öböl térségébe tart az 1982-es Falkland-háború óta látott legnagyobb brit haditengerészeti flotta is.
A britekhez hasonlóan Franciaország is megmutatta hadiflottájának büszkeségét. Háromhetes hadgyakorlatra indult ugyanis a touloni kikötőből tegnap reggel Európa egyetlen atommeghajtású repülőgép-hordozója, a Charles de Gaulle. A touloni hadibázistól származó közlés szerint a francia flottaegység élni fog az alkalommal, hogy a mediterrán vizeken tartózkodó Harry Truman anyahajóval és kíséretével együtt szimulált hadijátékokban tegye próbára harckészültségét. Francia közlés szerint karbantartási munkálatok lezárása az akció, ám megfigyelők biztosak benne, hogy a lépés a francia hadsereg készültségét biztosított ellenőrizni az Irak elleni háború előestéjén.
A felkészülés komolyságát jelzi, hogy február 16-án, Kairóban tartják az Arab Liga rendkívüli külügyminiszteri értekezletét, amelyen az iraki helyzetet, a háború elkerülésének lehetőségeit vitatják meg – jelentette be kedden hivatalosan a szervezet. Az ülést csak márciusra tervezték, s azért hozták előre, hogy egy utolsó kísérletet tegyenek Szaddám Huszein meggyőzésére.
***
Iraki háború esetén erősítés Koreába? Bombázókat, vadászgépeket és hadihajókat készül vezényelni a Csendes-óceán nyugati térségébe a Pentagon, hogy az iraki háború esetére megelőzzön minden esetleges észak-koreai agressziós cselekedetet. A Pentagon név nélkül idézett illetékesei hétfőn közölték, hogy Donald Rumsfeld védelmi miniszter még nem hozott végleges döntést B–52-es nehézbombázók, F–16-os harci gépek és haditengerészeti erők átcsoportosításáról, de egyes egységek már indulási készültségben vannak. A csapaterősítéseket Thomas Fargo tengernagy, a csendes-óceáni amerikai erők parancsnoka kérte. (MTI)