Koszovó még nem lehet független

Koszovó nem eladó! Így reagált Momcsilo Trajkovics koszovói szerb vezető arra a javaslatra, hogy Belgrádnak fizessenek 2,5 milliárd dollárt Koszovó függetlenségéért. A meghökkentő kezdeményezést David Phillips, az amerikai Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának elnökhelyettese tette egy szaloniki tanácskozáson. Szerinte Belgrádnak úgyis szüksége van a pénzre, arra azonban nem tért ki, hogy Koszovó úgyis elnyeri függetlenségét. Trajkovics szerint, ha elfogadnák ezt a javaslatot, Szerbia áruba bocsáthatná más területeit is, amelyek „ugyancsak szeparatista követelések célpontjai”.
Szerbia déli részén amúgy is tovább növekszik a feszültség. A hét végén több embert letartóztattak abban a szerb rendőrségi akcióban, amelynek során nagy menynyiségű fegyvert és hadianyagot találtak. A tizenkét elfogott albán közül ötöt azonban szabadon bocsátottak, miután az albánság – lezárva a főutakat – tüntetni vonult Bujanovac központjába. Mint ismeretes, a pristinai vezetés követeli a dél-szerbiai albánlakta részek Koszovóhoz csatolását. Ezekkel együtt szeretne Koszovó függetlenné válni.
A nyugati hatalmak ismételten Rugováék tudomására hozták, hogy ellenzik Koszovó függetlenségének február 13-ra tervezett kikiáltását. Visszafogottságot kértek tőlük a washingtoni imareggelin is, ahova Rugova elnök és Rexhepi kormányfő is hivatalos volt. Az amerikai, a brit, a francia, a német és az olasz képviseletek vezetői közben Pristinában találkoztak a három legnagyobb albán párt frakcióvezetőjével. A zárt ajtók mögötti tárgyalásokról azonban nem adtak ki közleményt. Egyes vélemények szerint Pristina az iraki háborút használja majd ki az egyoldalú lépésre, amire csak az lehetne a gyors és egyszerű válasz, hogy elismerik függetlenségét. Amerika viszont nem szeretné, ha az iraki hadműveletek során bármi rendkívüli történne a Balkánon.
***
Féltik az autonómiát. A Vajdasági Magyar Szövetség egészében véve elfogadhatónak és a kisebbség érdekeinek szempontjából megnyugtatónak tartja a Vajdaság alaptörvényének tervezetét, ám kifogásolja azt a részt, amely a tartomány jövőbeni státusáról rendelkezik, nevezetesen, hogy „a Vajdasági Autonóm Tartomány a Szerb Köztársaság elidegeníthetetlen része”. A Vajdaság ugyanis az érvényes nemzetközi okmányok tanúsága szerint előbb az SZHSZ Királyság, majd a JSZNK, illetve a JSZSZK részét képezte, nem Szerbiáét. A VMSZ Tanácsa az alaptörvény véleményezésekor a teljes körű autonómiáért szállt síkra. (S. I.)