Ez az ukrán lépés világháborúhoz vezethet

Miközben Ukrajna hadiipari létesítményei folyamatos orosz támadásoknak vannak kitéve, egyre több ukrán fegyvergyártó keres biztonságosabb alternatívát nyugaton. Azt remélik, hogy az európai országokat nem lövik majd az oroszok. Ezzel viszont azt kockáztatják, hogy világháború tör ki, ha Moszkva támadást intéz valamely befogadó állam ellen. Dánia, Norvégia és Nagy-Britannia is megnyitotta kapuit az ukrán cégek előtt, amelyek közös gyártási megállapodások révén nemcsak túlélni próbálnak, hanem új lehetőségeket is keresnek – Európában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olekszandr Szirszkij az Ukrajnában gyártott drónrakéták mellett Fotó: GENYA SAVILOV Forrás: AFP

Ugyanezen a napon Herman Smetanin, Ukrajna stratégiai iparügyi minisztere arról írt, hogy a megállapodás „megnyitja az utat az ukrán védelmi termelés előtt Dániában” – számolt be a The Kyiv Independent.

A közös gyártás egyike azon európai országokkal kialakított védelmi együttműködéseknek, amelyek célja kettős: egyrészt lehetőséget teremtenek az ukrán vállalatoknak arra, hogy a háború sújtotta ország helyett biztonságosabb európai helyszíneken folytassák a termelést; másrészt pedig megismertetik az ukrán harctéri technológiát a nyugati védelmi és technológiai partnerekkel.

Az együttműködések keretében előállított fegyverek döntő többsége visszakerül Ukrajnába, miközben a szellemi tulajdonjogok az ukrán fél birtokában maradnak – nyilatkozta Ihor Fedirko, aki nemrég hagyta ott a stratégiai iparügyi minisztériumot, hogy átvegye az Ukrán Védelmi Iparági Tanács irányítását. A kormány által támogatott szervezet az ukrán hadiipari szereplők érdekvédelmét látja el.

Új korszak küszöbén Ukrajna hadiipara

Számos ukrán dróngyártó – köztük a több mint tíz éve működő DeViRo és Skyeton – már 2022, az orosz invázió eszkalációja előtt gyártóbázist nyitott az Európai Unió területén. Ezek a beruházások még azt megelőzően valósultak meg, hogy Ukrajna hadiállapotot hirdetett volna, amellyel együtt nem hivatalos exportkorlátozások is életbe léptek.

Az elmúlt három év során bár nem vezettek be hivatalos exporttilalmat, a gyakorlatban a korszerűbb katonai termékek az ország határain belül maradtak. Ez jelentős elégedetlenséget váltott ki az ukrán hadiipari cégek körében: miközben nyugati vállalatok hasznot húznak az ukrán fejlesztésekből, a hazai gyártók csak a forráshiányos ukrán hadseregnek tudnak eladni.

„Legyünk őszinték: a katonai technológia exportját mindig is szigorúan ellenőrizték – egyetlen ország sem szórja a fegyvereket úgy, mint a lisztet vagy a kenyeret” – fogalmazott Fedirko. „Mi sem vagyunk kivételek. De ideje lenne engedélyezni, hogy a cégek legalább kis tételben exportálhassanak, olyan partnerországokba, amelyekkel biztonsági megállapodásunk van.”

Dánia például lehetővé teszi, hogy az ott gyártott hadieszközök mintegy öt százaléka a dán vállalatoknál maradjon, így azok nemcsak tapasztalatot szereznek, hanem kipróbálhatják is a termékeket.

Közös gyártás, új piacok, NATO-integráció

Ukrajna fordulóponthoz érkezett: a koprodukciós megállapodások új piacokat nyithatnak meg a hadiipar számára, és elősegíthetik az ország mélyebb integrációját a NATO védelmi rendszerébe. Bár a részletek egyelőre kidolgozás alatt állnak, az irány egyértelmű: Ukrajna Nyugat felé nyit.

Dánia volt az első ország, amely hivatalos megállapodást kötött ukrán védelmi startupok közvetlen finanszírozására. 

Azóta elindult egy program is, amely lehetővé teszi, hogy ukrán vállalatok dán gyárakban kezdjék meg a termelést. A dán fél abban bízik, hogy ez hosszabb távon saját hadiiparukat is megerősíti, miközben rövid távon több fegyverhez juttatja Ukrajnát.

Minden akkor változott meg, amikor (Donald) Trumpot megválasztották

 – mondta Esben Gadsboll, a Defense Innovation Highway nevű kezdeményezés alapítója. „A skandináv országok korábban azért segítettek Ukrajnának, mert segíteni akartak. Most már azért is, mert félnek valamitől.”

Ez a valami nem más, mint az egyre agresszívabb és jobban felfegyverzett Oroszország – illetve az Egyesült Államok, amely visszavonulóban van a NATO iránti korábbi elköteleződésétől.

Dán hadipar és ukrán technológia: egymásra találás

A dán kormány 50 millió eurót különített el az ukrán cégekkel közös gyártás támogatására

 – közölte Eric Wanscher, a dán légierő tartalékos tisztje és egy állami üzletfejlesztési központ vezetője. Szerinte mindkét fél jól jár: „Mi megtanuljuk a gyártást, ők pedig biztonságos környezetben növelhetik a termelési kapacitásaikat.”

Ukraine’s drone makers and electronic warriors will soon be able to escape Russian bombing by moving to European factories — teaching the EU their ways in the process. https://t.co/v2BaPTnqXL

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) July 21, 2025

Ez annál is fontosabb, mert az ukrán hadiipari létesítményeket rendszeresen érik orosz légicsapások – különösen azokat, amelyek komplex technológiai rendszereket vagy vegyi anyagokat igénylő alapanyagokat állítanak elő.

Norvégia és Nagy-Britannia is csatlakozik

Hasonló együttműködéseket jelentettek be Norvégiával és az Egyesült Királysággal is, amelyek szintén lehetőséget biztosítanak ukrán gyártócégeknek arra, hogy áttegyék termelésüket ezekbe az országokba. Ez nemcsak növeli a gyártókapacitást és kiszámíthatóbb bevételt biztosít az ukrán cégeknek, de lehetővé teszi a nyugati partnerek számára, hogy első kézből tapasztalják meg a legújabb ukrán hadi technológiákat.

„Ez ipari verseny” – mondta Wanscher. „Nemcsak Dánia akar ukrán cégeket. Németország, Hollandia és Franciaország is versenyben van.”

A részletek egyelőre titkosak

A koprodukciós együttműködés pontos részletei egyelőre nem nyilvánosak. A stratégiai iparügyi minisztérium nem kívánta kommentálni a tárgyalásokat, csak annyit közöltek, hogy azok még korai fázisban vannak. A dán Terma – az ország legnagyobb hadiipari cége – szintén úgy nyilatkozott: a közös gyártási modell még kidolgozás alatt áll.

Wanscher megerősítette, hogy a folyamat jelenleg informális, de hozzátette: „Dolgozunk rajta. Tudomásom szerint már előzetes kiválasztás is történt a programban részt vevő vállalatok körében.”

Mi kell a Nyugatnak Ukrajnából?

A legnagyobb érdeklődés a mélycsapású drónok – köztük a „rakétás drónok” –, valamint a drónelhárító és elektronikus hadviselési rendszerek iránt mutatkozik. Ezek olyan szegmensek, ahol Ukrajna erős, Dánia viszont egyelőre nem rendelkezik tömeggyártási tapasztalattal. A dán fél azt reméli, hogy az ukrán gyártóktól ezekkel a technológiákkal ismerkedhet meg közelebbről.

„Ha egy dán cégnek hasonlót kínálnak, az óvatos lesz, és nehezen köteleződik el” – jegyezte meg Wanscher.

Gadsboll Odense és Aalborg drón- és robotikai klasztereit emelte ki, ahol több olyan vállalkozás is működik, amely már most ismeri az ukrán fejlesztéseket – például az automata elfogó drónokat vagy a nagy hatótávolságú támadó rendszereket.

A megállapodás arra is lehetőséget ad, hogy Ukrajna legfejlettebb technológiáit nyugati befektetőknek és döntéshozóknak mutassák be – olyanoknak, akik ritkán vagy egyáltalán nem tudnak Ukrajnába látogatni a háborús helyzet miatt. Az ukrán gyártók abban bíznak, hogy a jövőbeni exportnyitás előtt így megágyazhatnak termékeik piaci bevezetésének.

Dánia ezzel nemcsak segíteni akar Ukrajnának, hanem hosszú távon saját védelmi képességeit is bővíteni kívánja. A cél: olyan modern hadiipar kiépítése, amely biztosítja az ország jövőbeli védelmét – akár a rakétás drónokról, akár a klasszikus tüzérségi rendszerekről, például a Bohdan lövegekről van szó.

Fedirko szerint az ukrán gyártást szándékosan viszik távolabb a frontvonaltól – olyan helyre, „ahol Oroszországnak – egyelőre – nincs joga bombázni a területet”. 

Az viszont kérdés, hogy mi történne, ha Moszkva akcióba lendülne és támadást indítana az ukrán hadi gyártásnak otthont adó európai országokat.

Ez mindenképp közelebb hozná a világháborút.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olekszandr Szirszkij az Ukrajnában gyártott drónrakéták mellett (AFP)