Röviden

„Felesleges” vámpótlék
Hazai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari érdekeket sérthet a gazdasági tárca február elsejétől ideiglenesen kivetett vámpótléka az ammóniumnitrát műtrágyára és annak vizes oldatára, ezért az agrártárca nem javasolta annak bevezetését – közölte tegnap egy, az agrártárcához közel álló szakértő, aki úgy ítéli meg, hogy a kivetett vámpótlék a kereskedők hasznát csökkenti, és a termelők által kifizetett árra sem lesz hatással. (MTI)

Változó kamatok
A háztartásoknak nyújtott hitelek átlagkamatlábai nőttek, míg a nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek kamatai csökkentek 2002 decemberében, amikor a háztartások piaci feltételű ingatlanhiteleinek átlagos kamatlába 42 bázisponttal 14,05 százalékra nőtt. A nem pénzügyi vállalatoknál piaci feltételek mellett éven belül felvehető hitelek átlagkamata 58 bázisponttal 9,69 százalékra, az éven túli hiteleké pedig 120 bázisponttal 9,71 százalékra mérséklődött – közölte tegnap a jegybank. (MTI)

Ukrán lap az adózásról
Az off-shore zónában működő ukrán cégek még három évig javíthatják tevékenységüket magyar vállalatok közreműködésével – írta legutóbbi számában a Kompanyon című ukrán üzleti hetilap, mert Magyarország egyedülálló adózási ajánlatot készített elő a külföldi beruházóknak: a 2002. december 31-ig bejegyzési kérelmüket beadó és 2003. március 1-jéig bejegyzett külföldi vállalatok 2006-ig részesülhetnek a magyarországi off-shore cégeknek járó kedvezményben, azaz a hazai vállalatok által fizetett tizennyolc százalékos nyereségadó helyett csak három százalékot fizetnek. (MTI)

BMI: enyhe növekedés
Csekély mértékben, 5,9 százalékponttal nőtt januárban a beszerzési menedzserindex (BMI) értéke, és elérte az 50,2 százalékot. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság jelentése szerint a szokatlan januári növekedés a beinduló feldolgozóipari termeléssel magyarázható. (MTI)

Elemez az EKB
Átfogó tanulmányt készít a közeljövőben az Európai Központi Bank (EKB) arról, miként lehet simábbá tenni az európai pénzügyi rendszer működését az újonnan csatlakozó országokra, különösen az árfolyam-erősödésekre tekintettel. Elemzésében a Reuters hírügynökség Csajbók Attilát, a nemzeti bank illetékesét idézte az üggyel kapcsolatban, aki szerint a korai ERM-belépést tervező Magyarország számára egyszerű a tanulság: a támadások elkerülésére az ERM II-ben töltött idő minimálisra szabása lenne kívánatos. (MTI)

Kevésbé vonzó Nagy-Britannia
Az erős font és az alacsony termelési költségeket kínáló kelet-európai gyártási telephelyek vonzereje lassan felemészti Nagy-Britannia korábbi előnyét az EU-n belül a közvetlen külföldi befektetésekért vívott versenyben. A kelet-európai országok tőkevonzó képessége ugyanis alaposan megerősödött az utóbbi években. (MTI)

Nincs hatékony bormarketing
A magyar bortermés évente átlagban 4-4,5 millió hektoliterre tehető, amiből mindössze 800 ezer hektoliter jut exportra. A borexport 1998-hoz képest 40 százalékkal esett vissza, a belföldi értékesítés pedig stagnál. Erről Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke beszélt tegnap Balatonfüreden az ötnapos országos szőlész-borász konferencia megnyitóján. Hiányolta a hatékony és célirányos bormarketinget. Hangsúlyozta: az ágazatnak az uniós csatlakozásra való felkészültsége messze elmarad a szükségestől és a megnyugtatótól. (MTI)