Ugyan emelkedni fognak nominálértékben a jelenlegi nyomott mezőgazdasági világpiaci árak, viszont így is a reálárak további csökkenésével kell számolni – jelentette ki Stefan Tangermann, az OECD élelmiszer-, mezőgazdasági és halászati igazgatóságának vezetője tegnap Budapesten, az OECD mezőgazdasági előrejelzéseit ismertetve. Az igazgató a Nemzetközi agrárpiaci kilátások című konferenciát követően rámutatott, hogy a mezőgazdasági árak csak akkor emelkednek, ha a termelési támogatások csökkennek, a vidékfejlesztési, munkahelyteremtő beruházásra juttatott pénzek pedig növekednek. Ezt az OECD-tagok kormányainak és másoknak is be kell látniuk ahhoz, hogy országaikban a mezőgazdaság jobb pozícióba kerüljön – tette hozzá.
A főigazgató három fontos szempontra is felhívta a figyelmet. Kiemelte: az agrárkereskedelemben alkalmazott vámilletékeknek csökkenniük kell ahhoz, hogy az agrárgazdaság felfelé ívelő pályára állhasson. Továbbá a kormányoknak le kell mondaniuk az eddig sok esetben alkalmazott protekcionista, saját piacukat védő agrárpolitikájukról, és a céltámogatásokat kell előnyben részesíteniük az általános támogatásokkal szemben. Azaz a mezőgazdasági termeléstől el kell szakítani a támogatási forrásokat, amelyeket a vidékfejlesztési célok segítésére kell átcsoportosítani.
Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára a sajtótájékoztatón megerősítette: ez azt jelenti, hogy az agrár- és a szociálpolitikát szét kell választani egymástól, szem előtt tartva az OECD előrejelzéseit. A vidéki lakosság számára jelentős összegeket kell biztosítani, de az agrártermelést a piachoz kell kötni. Ezt részben már megkezdte a kormány. Az EU-csatlakozás pillanatától nálunk is működik a közös agrárpolitika, amelyen keresztül képesek leszünk érdekeinket képviselni, de ehhez reformokat kell végrehajtani a mezőgazdaságban. Ezzel kapcsolatban az államtitkár nyomatékosította, hogy az uniós direkt kifizetések csak a kvótákkal szabályozott ágazatokra vonatkoznak, és sokkal inkább kompenzáció, mintsem támogatás jellegűek.
A vidékfejlesztési támogatások a direkt kifizetéseknél sokkal nagyobb súlyúak, amit ki kell használni, mert az ilyen típusú támogatásokkal a termelők jobban járnak. A közvetlen támogatások ugyanis nem biztosítanak jövedelmet a termelőknek, míg a vidékfejlesztésre szánt dotációk igen – húzta alá Szanyi Tibor.
A tájékoztatót megelőző konferencián Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKKI) főigazgatója gabonatermesztésünk rövid távú, de immár uniós lehetőségeiről szólva elmondta, legnagyobb lehetőségekkel a kukoricatermesztés bír – annak ellenére, hogy a növény vetésterülete valószínűleg csökken az elkövetkezendő években, és a prognózisok stagnáló termelést és kétmillió tonna körüli exportot jeleznek. A derűlátásra az ad okot, hogy az elmaradott területeken emelkedik a húsfogyasztás, ami automatikusan magasabb abrakfelhasználást jelez, így a mi exportlehetőségeink bővülését is előrevetíti. További támaszt jelenthet az ágazatnak, hogy sikerül rendbe tenni sertés- és baromfiágazatunk helyzetét. A többi gabona- és olajosnövényünk helyzete 2007-ig érdemben nem változik a várakozások szerint. Popp József, az AKII kutatási igazgatója az állattenyésztési ágazatokról szóló előadásában minden gazdasági állatfaj létszáma és a hozzájuk kapcsolódó export csökkenését prognosztizálta. Pozitívumként csak azt említette, hogy a világ baromfiexportjában azért számon tartanak minket is.
***
Agrárvilág Magyarországon. Ha Magyarország nem csatlakozna az EU-hoz, valószínűleg összeomlana az ágazat export-import rendszere, és visszaesne a belső fogyasztás is – mondta Horn Péter akadémikus tegnap az Agrárvilág Magyarországon című átfogó agrártörténeti munka sajtóbemutatóján. Az akadémikus szerint képesek leszünk az uniós teljesítményre, de ehhez ezermilliárd forinttal kell segíteni az ágazatot. (MTI)
egészségpénztár
Mikor kell elkezdeni félretenni a gyerekvállalásra?
