Nem létezhet Amerika-ellenes európai külpolitika, csak az USA-val közösen egységes fellépéssel lehet elérni a békés megoldást az iraki konfliktusban – hangsúlyozta Medgyessy Péter miniszterelnök a napirend előtti felszólalásában. Hozzátette: gyűlöli a háborút, de elfogadhatatlannak tartja a tömegpusztító fegyverek előállítását és a terrorizmust. Szerinte az általa és több más európai kormány által aláírt levél tartalma – amely támogatásáról biztosítja az Egyesült Államok Irak elleni háborús terveit – összhangban áll a prágai NATO-csúcstalálkozó megállapításaival, amelyek szerint rendkívüli veszélyt jelent a világbékére, ha egy kiszámíthatatlan rezsim kezében tömegpusztító fegyverek vannak.
Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kijelentette: felelőtlen és szervilis döntés volt Medgyessy Péter részéről, hogy aláírta a szóban forgó nyilatkozatot. Szerinte a kormányfőnek nincs joga ahhoz, hogy háború és béke kérdésében kész helyzet elé állítsa a magyar Országgyűlést. Hozzátette: kétséges az is, hogy a miniszterelnök valóban a békét akarja-e, hiszen a deklarációt Németország és Franciaország, valamint az Európai Unió bizottsága is másként értékeli. Utalt arra is, hogy az említett két európai nagyhatalom már diplomáciai úton jelezte rosszallását Magyarország felé.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szintén elhamarkodottnak nevezte a nyilatkozat aláírását, és kifejtette: addig nem szabad ilyen álláspontot megfogalmazni, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa meg nem hozza döntését Irak ügyében. Medgyessy Péter viszonválaszában – Kuncze Gábor SZDSZ-es frakcióvezetőhöz hasonlóan – egy korábbi, Simicskó István fideszes képviselő által írt tanulmányra hivatkozva kiemelte: a Fidesz is az Irak elleni magyar háborús részvételt szorgalmazta. Mindezt cáfolva Simicskó egy rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta: a kormányfő és az SZDSZ frakcióvezetője kiforgatta a tanulmányában leírtakat. A politikus ugyanis kifejtette: az Új Honvédségi Szemle című kiadványban fél évvel ezelőtt azt írta, hogy az Irak elleni várható amerikai katonai akcióban Magyarországnak a lehető legkisebb, nem harcoló alakulattal kellene részt vennie, abban az esetben, ha a beavatkozás az ENSZ felhatalmazásával és közös NATO-akcióként indulna.
A napirend előtti felszólalások során Balsai István (MDF) és Lendvai Ildikó (MSZP) – más-más nézőpontból ugyan – a foglalkoztatási helyzetről beszéltek. A szocialista frakcióvezető szerint már az Orbán-kormány idején is napirenden voltak az elbocsátások és az iskolabezárások. Az MDF-es politikus viszont a kormány gazdaságpolitikáját és tétlenségét okolta a munkavállalók elbocsátásáért. Áder János (Fidesz) elsősorban a gáz-, a gyógyszerárak és az autópályadíjak drasztikus emelését kifogásolta felszólalásában.
Halász János (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte: hogyan indokolhatta a kulturális tárca illetékese egy levélben a Károlyi Palota Kulturális Központ bezárását „magasabb politikai akarattal”. – A Nagy Testvér ezek szerint nemcsak a televízióban, hanem a kormányban is figyel – fejtette ki. Kocsi László államtitkár szerint nem megszüntetésről, hanem pusztán az „áldatlan állapotok” felszámolásáról van szó. A képviselő nem, a parlament viszont elfogadta a választ.
Gresham-ügy, Hunguest-ügy, Csillebérc, Huszty András volt MFB-s vezető, Nádor-, valamint Kime-Net-ügy – sorolta Répássy Róbert (Fidesz) az azonnali kérdések órájában. Ezekkel kapcsolatban a rendőrség megszüntette a nyomozást, és az a közös még bennük, hogy mind köthető az MSZP-hez – hangsúlyozta. Berkecz Mária, Loppert Dániel, a Medgyessy–Nastase elleni szórólapok, váci fiatalok megbírságolása egy MSZP-s rendezvény kapcsán és az Andrássy úti béketüntetés akadályoztatásában pedig az a közös, hogy a rendőrség alapvető jogokat sértett – mondta –, amit több esetben már meg is állapítottak. Répássy kifejtette: az utóbbi esetekben az is megegyezik, hogy az érintettek nem az MSZP-t kívánták dicsérni. Pál Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára visszautasította, hogy a rendőrség politikai szempontok alapján szelektálna.
Rákos Tibor (Fidesz) arról érdeklődött, hogy László Csaba pénzügyminiszter miért utazott háromfős delegáció élén Malajziába, Szingapúrba, illetve az indonéz szigetvilágba – számításai szerint – 15-16 millió forintért. Burány Sándor, a pénzügyi tárca államtitkára elmondta: a pénzügyminiszter útja során több mint 25 tárgyalást bonyolít le befektetőkkel, jegybankelnökökkel, pénzügyminiszterekkel és politikusokkal. Hozzátette: a látogatás elsődleges célja a befektetői körökkel való találkozás.
***
Atomfegyverek
Nagyon sajnálom, hogy a Fidesz mostani politikusai elfelejtik a saját négy évüket. Hiszen hogyha csak egy kicsit is visszaemlékeznének arra, hogy az ő miniszterelnökük például atomfegyvert akart volna Magyarországon telepíteni (…) – nyilatkozta Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában.
Ismeretes: Orbán Viktor 1999-es kanadai útján egy torontói lapnak nyilatkozva a következőket mondta: a kormány válsághelyzet esetén, ha a NATO kéri, kész lenne megfontolni a NATO nukleáris eszközeinek magyarországi telepítését. Ezen kijelentése belpolitikai vihart kavart, ezért röviddel ezt követően Orbán Viktor részletesen indokolta álláspontját. Leszögezte: szó sincs arról, hogy bárki Magyarországra akarna telepíteni nukleáris eszközöket. Az – fűzte hozzá –, hogy válság esetén a magyar kormány megfontolná lépéseit, sem igent, sem nemet nem jelent. – Örüljünk annak, hogy egyelőre ilyen krízishelyzet nincs – tette hozzá.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt országos elnöksége közleményben tiltakozott a „minden valóságalapot nélkülöző” kijelentések ellen, amelyeket Juhász előtt korábban Kovács László szocialista pártelnök is hangoztatott. Az alpári és otromba kormányzati hangnemet olyan, már jól ismert profi gyűlöletkeltő iparosok diktálják, mint a minap visszaérkező szocialista kampánytanácsadó, Ron Werber, akinek máris újabb milliókat fizettek ki közpénzekből a szocialisták – áll az Országos Sajtószolgálatnak eljuttatott közleményben. (T. L.)
Harvard
Előre megvan az ítélet a Trump-kormányzat elleni perben?
