Amerikai történet kérdőjelekkel

Ha egy hónappal ezelőtt valaki megkérdezi, egyáltalán a világon van-e a nyugat-virginiai Palestine település szülötte, Jessica Lynch, az emberiség legnagyobb része aligha tudta volna megválaszolni a kérdést. A háborús csinnadratta azonban néhány órán belül a világhírnév felé repítette az ismeretlen leányzót. Ma már ismerjük Jessica magánéletének és viselt dolgainak minden részletét, sőt, ha türelmesen kivárjuk a sorunkat, nemsokára a magyar mozikban is figyelemmel kísérhetjük a gonosz irakiak fogságába esett katonalány kalandjait.

Szentesi Zöldi László
2003. 04. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jessica Lynch nem született hősnek. Szülővárosában nem akadt munkahely a számára, ezért belépett az amerikai hadseregbe. Ma már azt is köztudott róla – hiszen kiderítették –, hogy mindig szerette a kisgyermekeket, „laza” és nyílt szívű amerikai fiatal, aki ragaszkodik Palestine-hoz, s ha nem lenne a hadsereg, általános iskolai tanárként dolgozna. A tizenkilenc éves Jessica Lynch abban különleges, hogy minden tekintetben átlagos. Lehetne éppen a szomszéd lánya, vagy a pultos kisasszony a sarki presszóból – éppen ezért látszott alkalmasnak, hogy nemzeti hőst faragjanak belőle.

Lynch egysége március 25-én iraki katonák kereszttüzébe került, az amerikai hadsereg vezetése egy ideig őt is halottnak hitte. Március 27-én bukkantak a nyomára, majd néhány nappal később kimenekítették a dél-iraki Násziríja kórházából. Figyelemreméltó tény, hogy az efféle kiszabadítás mindeddig csak akciófilmekben fordult elő, a második világháború óta ugyanis Lynch az első, ellenséges vonalak mögül kimentett amerikai hadifogoly. Egy percig sem lehetett kétséges, hogy az amerikai filmipar – a Pentagon hathatós segítségével – emlékművet állít az elhíresült fiatal lánynak. Az NBC máris lecsapott az életrajzi film jogaira, hamarosan kezdődhet a forgatás, fényezhetik az Oscar-szobrocskákat. Ahogy azonban ilyenkor lenni szokott, a történetnek létezik egy másik – cseppet sem filmszerű – változata is, a kiszabadítás nem egészen úgy zajlott, ahogyan azt a kommandósfilmek alapján elképzeljük.

A londoni Times élelmes riportere interjút készített azzal az iraki doktornővel, aki a foglyul ejtett Jessicát kezelte, egészen pontosan életéért küzdött, amíg az amerikai egység meg nem érkezett. „Amit az amerikaiak állítanak az esetről, leginkább Szindbád hajóstörténeteire emlékeztet, egyfajta mítosz” – vélekedett a násziríjai orvos, Harit al-Husszona. Elbeszéléséből kiderült, hogy a szóban forgó iraki kórházban orvosok és ápolónők küzdöttek Jessica életéért. „Nagyon rémültnek látszott, amikor magához tért. Kérem, ne bántson, ne érjen hozzám – mondta. Azt válaszoltam, hogy biztonságban van egy kórházban, s hogy én orvos vagyok, aki még sohasem bántott egy beteget sem” – mesélte a kezelőorvos, aki ezután annyira összebarátkozott Jessicával, hogy a folyamatos bombázások dacára elhagyta a kórházat, és a beteg kedvenc italát, a narancslét is beszerezte. „Megmondtam neki, hogy ennie kell valamit, mert csak akkor épül fel. Vittem sós kekszet is, de a gyomra nem bírta. Egyébként azt hittem, viccel, amikor azt mondta: karcsú szeretnék maradni.” A fogolyként is diétázó amerikai lányról az iraki doktornő vegyes benyomásokat szerzett: „Sok beteggel találkoztam már, de ő nagyon különleges volt. Nagyon egyszerű személyiség, igazi katona, nem túl művelt. De nagyon, nagyon szép, kedves arcú és szőke lány.”
Az idillnek hamar vége szakadt, amikor Jessicát átszállították egy másik kórházba. Április 2-án éjszaka váratlanul amerikai kommandó támadt a súlyos sebesültekkel teli épületre. Egyik csoportjuk az orvosokat vallatta, a hírhedt „Vegyész Alival” kapcsolatos információkat szerettek volna kicsikarni belőlük – Szaddám Huszein munkatársát természetesen sem az orvosok, sem az ápolónők nem ismerték. Az amerikai kommandósok egy másik csoportja a kórház kertjében eltemetett amerikai halottakat ásta ki, mások Jessica Lynchet keresték. A szemtanúk elmondása szerint a katonák brutálisan bántak a kórházban tartózkodókkal, néhány orvost meg is bilincseltek. Egy kórházi adminisztrátort az amerikaiak magukkal hurcoltak, és három napon át fogva tartottak, pedig semmit nem követett el.

Mindenesetre Jessica megkerült, szabadulása hatalmas sajtónyilvánosságot kapott. Amennyiben a gondviselés hosszú élettel ajándékozza meg, élő jelképe lehet az iraki háborúnak. Az amerikaiak azonban a hősi halottakról sem feledkeznek meg, Jessica egységének tagja volt az a karbantartó, akiről a hazafias hopi indiánok nemrégiben hegycsúcsot(!) neveztek el Arizona államban. Veszett ügy mellett nem jó kardoskodni, de egy dűlőút vagy erdei ösvény a lemészárolt iraki gyermekeknek is dukálna.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.