Nemrég nyílt meg a Millenáris Parkban a British Council érdekes időszakos kiállítása DNS 50 – Az élet titkának első ötven éve címmel. Fél évszázada jelent meg a Nature című tudományos lapban két Cambridge-ben dolgozó kutatónak az a tanulmánya, amely elsőként ismertette a géneket hordozó DNS-molekula szerkezetét. A kiállítás a Nagy-Britanniában tevékenykedő tudósok e szakterületen, a molekuláris genetikában azóta elért legfontosabb eredményeiről ad áttekintést. Szépen feldolgozott, tanulságos anyag, és jól teszik a britek, hogy ezt a jó hírüket méltán öregbítő összeállítást körbeviszik a világon. Tudatos országképépítés – követendő példa.
Az írásra az elismerés kifejezésének szándékán túlmenően a hiányérzet késztet.
Ha az alig pár hónapja bezárt Álmok álmodói – Világraszóló magyarok című kiállítás szelleme még ott lebegne a Millenáris Park felett, akkor a tisztelt házigazdák biztosan lehetőséget találtak volna arra is, hogy a brit anyag közelében – mondjuk a pénztár mellett, egy táblán – megemlítsék néhány olyan magyar szakember nevét és munkásságát, akik e témakörhöz kapcsolódóan kimagaslót alkottak. Mivel ez nem történt meg, tegyünk ide egy szerény hiánypótlást:
A (brit anyagban is említett) nemzetközi Human Genome Projectben részt vevő franciaországi Genethon Intézetben ifj. Gyapay Gábor és munkatársai elkészítették az első genetikai (DNS-) térképet. Erről szóló közleményük a Nature Genetics különszámában jelent meg (1994. június). Hosszú ideig ez volt a világ egyik legidézettebb tudományos cikke. Egy nemzetközi (ISI) felmérés, minősítés szerint Gyapay Gábor hét dolgozattal az ötnél több tanulmánnyal legtöbbet idézett 301 francia tudós között van.
A Skóciában dolgozó Pusztai Árpád professzor munkacsoportjával 1995 óta folytatott vizsgálatai alapján, 1998-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a génkezelt burgonyával etetett fiatal patkányok immunrendszere legyengül és agyuk fejlődése is lelassul. A genetikailag módosított (GM) növényekkel és élelmiszerekkel üzletelő multik nyomására a professzort félreállították.
Kondorosi Ádám akadémikus, aki évek óta a Francia Nemzeti Kutatási Központ Növénytudományi Intézetének (CNRS, Institut des Sciences Végétales) egyik vezetője, 1999-ben az UNESCO Finlay-díját kapta mikrobiológiai eredményeiért (a szimbiotikus nitrogénkötés vizsgálatában elért eredményekért).
Az 1999-es év – nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő – legjelentősebb magyar tudományos eredményeinek egyike Hadlaczky Gyula (MTA Szegedi Biológiai Központ) és munkatársai mesterséges kromoszómák előállítása és felhasználása terén végzett hazai és nemzetközi munkássága.
Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében, a 2000. évben meghatározták és elkülönítették a Baross László által nemesített, világhírű Bánkúti (B) 1201 búzafajta kiváló minőségét biztosító és más búzafajtában ki nem mutatható gént.
A Kiss György Botond vezetésével dolgozó munkacsoport (MTA Szegedi Biológiai Központ) a világon elsőként megtalált és előállított egy a nitrogénkötésben szerepet játszó gént. Ennek a NORK-nak elnevezett génnek a felfedezése alapvető tudományos eredmény és a későbbi gyakorlati alkalmazások még beláthatatlan távlatai felé nyit utat. A kutatócsoport beszámolóját a Nature 2002. június 27-i száma közölte.
Mezey Éva, Szentágothai János egykori munkatársa, aki 1989 óta dolgozik az Egyesült Államokban, a vezetése alatt álló kutatócsoporttal kimutatta, hogy az emberi csontvelőben lévő őssejtek spontán módon eljutnak az agyba, és agyi idegsejtté is alakulnak. Erről szóló közleményük a New Scientist 2003. január 18-i számában jelent meg.
…Legalább ennyit. A Millenáris Parkhoz ez illene, így lenne teljesebb a kép.
Sipka László
Budapest
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
