Az ajándék, ami hallgatózott: a szovjet poloska

Kézzel faragott pajzs és benne a történelem egyik legnagyobb kémkedési újítása. 1945-ben a szovjetek egy különleges ajándékot adtak az amerikai nagykövetnek, amely éveken át közvetítette a titkos beszélgetéseket – és örökre megváltoztatta a hírszerzés eszköztárát.

Forrás: Múlt-kor2025. 05. 13. 19:27
A szovjet titkosszolgálat, a KGB székháza a hidegháború idején Fotó: AFP Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Az amerikaiak és a szovjetek is rafinált eszközök bevetésével kémkedtek egymás ellen       Fotó:  DPA Picture-Alliance/AFP/Karl-Josef Hildenbrand

Másrészt, a nem vezető anyagok, például viasz vagy fa használata ezen eszközök álcázására is jó volt, mivel a rutinellenőrzések során nem keltettek gyanút. Plusz a látható elektromos áramkörök hiánya még észrevehetetlenebbé tette a passzív eszközöket.

Akusztikus cica

Miután felfedezték a szovjet eszközt, a CIA és brit kollégáik alaposan kielemezték. Szerkezete alapul szolgált a hasonló technológiák nyugati fejlesztéséhez. Ma a lézer- vagy rezonanciaalapú távlehallgató rendszerek előfutárának tekintik, amely képes egy ablak visszaverődésén vagy a hétköznapi tárgyak rezgésének változásán keresztül beszélgetéseket rögzíteni. A „dolog” korai figyelmeztetésként szolgált arra, hogy a biztonság nem támaszkodhat kizárólag az aktív technológiára. 

A Lockheed világhírű konstruktőre, Kelly Johnson (a kép bal szélén) a Szovjetunió felett 1960. május elsején lelőtt U–2 kém repülőgép pilótájával, Garry Powersszel. Az amerikai kémgépek rendszeresen berepültek a szovjet légtérbe                                     Fotó: Wikimedia Commons

A modern kémkedésben az igazi veszély a látszólag ártalmatlan dolgokban rejlik: egy lógó képben, egy kézzel készített dekorációban vagy akár egy rovarban a falon. Nem ez volt az egyetlen kísérlet arra, hogy az organikus és a technológiai elemeket egyesítsék. Az 1970-es években a CIA megfigyelési munkára kiképzett, módosított rovarokkal és madarakkal végzett kísérleteket. Az egyik legismertebb projekt az „akusztikus cica” volt, amelynek során mikrofont ültettek be egy macskába, hogy aztán kóborló kémként használják. A kísérlet csúfos kudarcot vallott, de megalapozta az új ötletek tesztelését.

Kipróbálták csótányokon, szitakötőkön és méheken is, hogy kihasználva mobilitásukat és méretüket, az emberek számára hozzáférhetetlen helyekre lopakodjanak. 

Ezek az élőlények elméletileg a kémkedés „természetes platformjai” voltak, amelyek gyanútlanul képesek voltak mikroeszközöket behurcolni bárhova. 

Bár e kísérletek közül számos egyáltalán nem hozott eredményeket, a hírszerző szolgálatok folyamatosan keresték a megfigyelés mindennapi, természetes tárgyakban való álcázásának módjait. Ma számos lehallgató- és megfigyelőrendszer használja a hidegháborús eszközökből származó elveket. És bár a kontextus megváltozott, a kémkedés lényege – látni anélkül, hogy látnának, hallani anélkül, hogy hallanának – ugyanaz maradt.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. 



 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.