Magna Hungaria- A magyar őshaza nyomában

A magyar őshaza földrajzi helyével kapcsolatban több nézet is létezik. Magna Hungaria szimbolikus jelentőségű terület volt az őstörténetünkben.

2025. 11. 17. 16:04
Magna Hungariában így élhettek az ősmagyarok
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2022 májusában Török Tibor és Neparáczki Endre, valamint mintegy harminc további kutató közreműködésével tanulmányt publikáltak a Current Biology nemzetközi szaklapban, amelyben a honfoglaló magyarok mitokondriális DNS-ének elemzése alapján kimutatták, hogy a honfoglalók magját alkotó népesség finnugor eredetű volt. 

Közös kincsünk a baskíriaiakkal

Baskíria, ami Magna Hungaria területével érintkezik, szintén megőrizte a magyarok emlékét. A baskírok legendáiban, életfás ábrázolásaiban ott van a magyarok nyoma. 

Sőt, a Fehérlófia című mese is ismert köreikben, a történet szerkezete, szereplői párhuzamot mutatnak. Népzenei kincsünk is kötődik hozzájuk. 

Mindez a régészeti bizonyítékokon kívül fontos érv amellett, hogy a magyarok éltek Magna Hungaria területén.

Fehérlófia. Jankovics Marcell filmje
Fehérlófia. Jankovics Marcell filmje

A magyar őshaza kérdése az őstörténet szempontjából azért is kiemelkedően fontos, mert attól, ha nyelvrokonságban is állunk a finnugorokkal, még nem biztos, hogy száz százalékig bizonyítja genetikai azonosságunkat is. A távolsági kereskedelem, a lovasnomád életmód, a mobilitás lehetővé tette nemcsak kultúrák keveredését, hanem az emberi kapcsolatok létrejöttét is. Azt tarthatjuk a legvalószínűbbnek, hogy az ősmagyarok  mind a finnugor, mind az ótörök népességgel (szkítákkal, a hunokkal, a kazárokkal és az avarokkal) keveredtek, és így alakult ki az ősmagyar nép és kultúra. Akár a sztyeppei életmód elemeire vagy a hitvilágra gondolunk, mind sajátos, egyedi keveredése e népeknek és kultúráknak.

A magyar őshaza:

1. pontos helye vitatott,

2. akárcsak a nép eredete,

3. biztos pont: Magna Hungaria, ahol Julianus barát talált ősmagyarokat a XIII. században.

 

Dzsajháni arab történetíró a magyarokról

(Ibn Ruszta idézi)

[Országuk] egyik határa a Fekete-tengert éri, amelybe két folyó ömlik. Lakóhelyeik a két folyó között vannak. Amikor eljönnek a téli napok, mindegyikőjük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyhez éppen közelebb van, s ott marad télre, és halászik benne. A téli tartózkodás itt alkalmasabb nekik.... A két folyó közül az egyiket Atilnak [Don], a másikat Dunának hívják. A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Földjük nedves. Sok szántóföldjük van. 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.