Hogyan fordította meg a történelem kerekét XI. Alfonz?

XI. Alfonz kasztíliai király igazi keménykezű uralkodó volt. Bölcs X. Alfonz méltó leszármazottjaként kitartóan küzdött az Ibériai-félszigetet meghódítani akaró arabok ellen. Híressé az 1340-es Río Salado melletti ütközet tette, amelynek során végleg megfékezte az észak-afrikai terjeszkedést – biztosítva ezzel Kasztília befolyását a régióban.

XI. Alfonz uralkodása vetett véget a muszlim terjeszkedésnek az Ibériai-félszigeten Fotó: Episodos de Nuestra Historia

Egy harcias király felemelkedése

Alfonz király 1311 augusztusában született valószínűleg Salamanca közelében. Apja halála után ő örökölte a trónt, ám kiskorúsága miatt sokáig nagyanyja, María de Molina gyámsága alatt állt. Ő védte meg az udvar intrikáitól, valamint nagy szerepe volt a herceg politikai gondolkodásának formálásában is. A Fernán Sánchez de Valladolidnak tulajdonított krónika szerint XI. Alfonz már ifjú korában is igen bátor volt, aki felettébb vonzódott a fegyverekhez – ami a későbbiekben sem változott.

XI. Alfonz, a kasztíliai lovagkirály   Fotó: Wikimedia Commons

Az uralkodónak tizennégy éves korában sikerült kiharcolnia, hogy nagykorúnak ismerjék el. Nem sokkal később már karddal a kezében indult meg a Granadai Emírség ellen. A sikeres hadjáratot követően azonban gyorsan vissza kellett térnie Kasztíliába, hogy megfékezze a vele szemben bizalmatlan nemeseket.

XI. Alfonz – „egy forradalmi és sokoldalú” uralkodó a történelemből 

XI. Alfonz – Manuel López Fernández történész szavaival élve – „forradalmi és sokoldalú” uralkodó volt. Megerősítette a királyi hatalmat a gyakran engedetlen nemességgel szemben, valamint kiváló politikai érzékkel irányította Kasztília külpolitikáját. A kultúra terén is maradandót alkotott: udvarában született meg az a híres krónika, amely X. Alfonz, IV. Sancho, IV. Ferdinánd és saját uralmának történetét örökítette meg.

Az észak-afrikai fenyegetés

XI. Alfonz egyik legfőbb célja az arab terjeszkedés megállítása és visszaszorítása volt. Különösen fájt neki, hogy Kasztília 1333-ban nem tudta visszahódítani Gibraltárt – ettől kezdve az uralkodó legfőbb célkitűzése a város visszafoglalása és a Gibraltári-szoros feletti tengeri ellenőrzés megszerzése volt. 

XI. Alfonz apósa, IV. Alfonz portugál király  Fotó: Wikimedia Commons

A terület ugyanis nem csupán kereskedelmi szempontból bírt nagy jelentőséggel – az észak-afrikai csapatok átkelése is sokkal könnyebbé vált az 1333-as győzelem után.

Észak-Afrika helyzete 

A 14. század elején Észak-Afrikában a benimérin (marinida) dinasztia ragadta magához a hatalmat, akik gyorsan a félsziget felé fordították a figyelmüket. 1339-ben Abu-al-Haszan szultán flottája elfoglalta a kasztíliaiak kezén lévő területek egy részét, majd ostrom alá vették a keresztény Tarifa városát. 

A kritikus helyzetre XI. Alfonz a számára legtermészetesebb eszközzel válaszolt: háborúval. 

Az ostromló, egyre növekvő muszlim haderővel szemben Alfonz apósához, IV. Alfonz portugál királyhoz fordult segítségért. 

                  A kasztíliai uralkodó egy XIV. századi miniatúrán                            Fotó: Wikimedia Commons

A Kasztília megsegítésére siető katonákat szívszorító látvány fogadta 1340-ben: Tarifa városa előtt a történelmi hagyomány szerint körülbelül 60–80 ezer, jól felfegyverzett muszlim harcos sorakozott fel (a mai kutatók szerint ez a szám inkább 40 ezer körüli lehetett). A keresztények ezzel szemben mindössze 9000 lovast és 13 000 gyalogost tudtak kiállítani – ezzel úgy tűnt, a csata el is dőlt.

A Río Salado-i csata

Október 30-án reggel felsorakozott a keresztény sereg, hogy megvívják a döntő ütközetet. Juan Vázquez és Lucas Molina leírása szerint a kasztíliai elővéd lendült elsőként támadásba: a Salado keskeny hídját védő 2500 muszlim lovast ezzel a váratlan lépéssel sikerült visszavonulásra kényszeríteniük. Ezt követően a nehézlovasság (a híd elfoglalása helyett) váratlanul nekirontott a muszlim gyalogságnak. A mohamedán sereg egysége ezzel teljesen megbomlott – a lovasság kénytelen volt közelharcba bocsátkozni a kasztíliai lovagokkal, ami rendkívül távol állt az általuk kedvelt harcmodortól.

          A Rio Salado-i ütközetben XI. Alfonz jelentős győzelmet aratott a muszlim hadak felett                         Fotó: Wikimedia Commons

Eközben Tarifa várának védői (kihasználva a meggyengült ostromzárat) kitörést hajtottak végre, és hátba támadták a muszlim utóvédet. A két tűz közé szorult muszlim csapatok hamar felismerték, hogy a harc reménytelen; pánikszerű visszavonulás kezdődött, amelynek során számos harcos a tengerparton vagy a mocsaras területeken lelte halálát.

A győzelem jelentősége 

1340-ben tehát XI. Alfonz a Río Salado-i csatában megállította a benimerin terjeszkedést – ezzel (habár az arab befolyás még sokáig jelen volt az Ibériai-félszigeten) döntő fordulatot hozott Kasztília történetében. A győzelmi lendületet kihasználva az uralkodó 1344-ben Algecirast is meghódította – egyik fontos célját teljesítve ezzel.

További történelmi tárgyú cikkeket a Múlt-kor honlapján olvashat.