Lemondott vagy lemondatták a parlamenti és frakcióbeli tisztségeiről, amiatt, hogy kedden a Fidesz egységes álláspontjával szemben nem szavazta meg azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely felhatalmazta a kormányt az uniós csatlakozási szerződés aláírására?
– Általános elvárás volt a Fidesz-frakcióban, hogy igennel szavazzunk a határozati javaslatra. Én azonban, miután a népszavazáson is nemmel szavaztam, másként nem tudtam feloldani azt a dilemmát, amely az elvi, illetve a gyakorlati politizálás, a frakciófegyelem és a szabad véleménynyilvánítás között feszült, ezért a parlamentben is a nem gombot nyomtam meg. Elismerem, hogy a frakciófegyelmen csorba esett ezzel, és szükségszerű lépés volt, hogy felajánlottam lemondásomat a honvédelmi bizottsági alelnöki, illetve a biztonságpolitikai kabinetvezetői tisztségemről. Ráadásul úgy éreztem, hogy a párt- és a frakcióvezetés néhány tagja ezt el is várja.
– Megtudhatnánk, hogy kik ezek a vezető politikusok?
– Az ügy szempontjából ezt nem tekintem fontosnak.
– A szavazás után azt is nyilatkozta, hogy valakinek képviselnie kell azokat a választókat, akik nem vettek részt a népszavazáson vagy nemmel voksoltak. Ön egyébként miért szavazott nemmel az EU-csatlakozásra?
– Kétségtelen, hogy a hárommillió igennel szavazó polgár mellett ötmillió választásra jogosult vagy nem ment el, vagy nemmel voksolt, tehát hamis az a szocialisták által hangoztatott álláspont, hogy az ország egyértelműen a csatlakozás mellé állt. Maga a referendum a rendkívül alacsony részvételi arányával kudarcnak minősül, ennek oka elsődlegesen a nagyon rossz kampány, illetve a helytelen kormányzati kommunikáció. Éppen ezért úgy érzem, a parlamentnek sem kell teljesen egyszínűnek lennie csupán azért, mert a kormány a népszavazás eredményét az egész ország akaratnyilvánításaként kívánja beállítani.
Rengeteg bizonytalanság van az Európai Unió és abban Magyarország jövőjét illetően. Lehet, hogy én látom rosszul a kérdést, de a jelenlegi informáltsági szint mellett, úgy vélem, számos negatív következménye lesz a csatlakozásnak. A kormány nem adott egyértelmű választ arra, hogy mely társadalmi csoportok lesznek a nyertesei, illetve a vesztesei az uniós integrációnknak hosszú éveken át. Elképzelhető ugyan, hogy hosszabb távon több lesz az előny, de a mostani folyamatok nem erre utalnak: egyre rohanóbbá válik a világ, egyre inkább a versenyszellem hódít, gyorsul a környezet szennyezése, a legnagyobb bizonytalanság az európai kül- és biztonságpolitika kapcsán tapasztalható. Ezeknél is fontosabb probléma azonban az, hogy a hárommillió magyar nyugdíjas szinte bizonyosan rosszabbul fog járni, hiszen az árak európaiak lesznek, a nyugdíjak azonban nem emelkednek majd megfelelő mértékben. A családi gazdálkodók és a kisvállalkozók jelentős része szintén rosszabb helyzetbe kerül a mostaninál, mivel a nagy, egységes európai piacon belül rendkívül nehéz lesz versenyezni a multinacionális cégekkel. Hasonló problémákkal küzdenek majd a bérből és fizetésből élők is, a kormányzat az ő felzárkóztatásukra sem fordít figyelmet. Ezek a dilemmák nemcsak bennem, hanem rengeteg választópolgárban is felmerültek, ezért nem ment el, illetve szavazott nemmel 62 százalékuk. Rendkívül inkorrektnek és túlzónak tartom ezek után össznemzeti sikerként elkönyvelni a csatlakozást és az ezzel ellentétes véleményt megfogalmazókat nemzetvesztőknek beállítani.
– Az ön által felsorolt kockázati tényezőket a Fidesz vezető politikusai is elmondták az elmúlt hónapokban, de azt is, hogy több érv szól a csatlakozás mellett. Ezzel nem ért egyet?
– Igaz, hogy lesznek olyan társadalmi csoportok, amelyek számára jobb lesz az élet az unión belül, ilyenek főként a fiatal, több nyelvet beszélő diplomások, akik előtt megnyílnak a külföldi munkalehetőségek. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az ilyen tudással és végzettséggel rendelkezők ma is találnak jól fizető munkát, akármelyik európai országban. Akinek elég pénze van, az jelenleg is nyithat cukrászdát Bécsben… Azt persze elfogadom, hogy hosszú távon előnyös lehet a csatlakozás Magyarország számára, feltéve, ha a következő évek nem a háborúkról szólnak majd, amelyek minden mástól elvonhatják a pénzt és az energiát az Európai Unióban. Kicsit olyan a helyzetünk, mint amikor valaki fejest ugrik a sötétbe, nem tudjuk pontosan, hogy mi vár ránk.
– Mindezt kifejthette volna a Fidesz-frakciója előtt, még a parlamenti szavazást megelőzően. Nem érzi úgy, hogy ezzel sokat ártott a pártjának?
– Valóban hibát követtem el azzal, hogy nem tájékoztattam előre a képviselőcsoportot arról, hogy nem kívánom megszavazni a határozati javaslatot. Érdekes kérdés azonban, hogy egyáltalán miért kellett ezt az ügyet a parlament elé vinni, hiszen a múlt szombati népszavazás már felhatalmazta a kormányt az uniós szerződés aláírására. Szó sincs arról, hogy szándékosan ártani kívántam volna a Fidesznek, mindig lojális voltam, illetve maradok is a párthoz és Orbán Viktor miniszterelnökhöz, akit európai szinten is a legtehetségesebb politikusnak tartok. Nem gondoltam, hogy ez a szavazás ilyen gondot jelent majd a frakcióban és a pártban. Csupán arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az előzőekben felsorolt problémákra közösen, sokkal őszintébb párbeszéd során kellene megpróbálni választ adni. Antidemokratikus, hogy a kampány során diszkriminálták azokat a szervezeteket, amelyek az EU-csatlakozás ellen agitáltak. Ez a pártállami időket idézi számomra, amikor gyakorlatilag nem volt tétje az ilyen választásoknak. Ezúton is szeretném megköszönni azt a több száz bátorító, egyetértő telefont és levelet, amelyek képviselőtársaimtól, valamint más személyektől, illetve polgári köröktől érkeztek.
– Mások viszont azt mondják, hogy nem volt politikus lépés a parlamenti voksolása, sőt egyesekben az is felvetődött, hogy ezzel a személyes népszerűségét kívánta növelni.
– Azt elfogadom, hogy a pártfegyelem szempontjából hibáztam, de vállalom a véleményemet. Ilyen horderejű kérdéseknél, mint az uniós csatlakozás, a politikusnak is érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkodni azon, hogy az elveinkért kiállva meddig lehet elmenni. Az eszembe sem jutott, hogy saját magamat népszerűsítsem, nem is szeretném, ha mártírként vagy hősként tekintene rám bárki. Magam is rendkívül fontosnak ítélem a pártegységet, a csapatszellemet, hiszen egyenként gyengék vagyunk. Ugyanakkor a néppárttá alakuló Fideszben előfordulhat, hogy egy-egy kérdésben eltér a véleményünk, még ha az alapértékek közösek is. A jövőre tekintve, ha már tagjai leszünk az uniónak, minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy megőrizzük és erősítsük nemzeti öntudatunkat, kultúránkat, hagyományainkat és nyelvünket. Parlamenti képviselőként én is ezt próbálom segíteni a jövőben.
origo.hu
Orbán Viktor: „Ukrajnával rosszul járnánk, rossz üzlet!”
