Rögtön a tűzharc után megjelent a titkosszolgálatokhoz erősen kötődő, azok egykori munkatársait alkalmazó Ramzaj elemzőcsoport híre, miszerint a diplomaták csomagjai közt a katonai hírszerzés által megszerzett amerikai fegyveralkatrészek vannak. Mint az a háború addig eltelt két és fél hete alatt kiderült, a Ramzaj értesüléseit komolyan kell venni. Közvetetten ezt igazolta, hogy a következő nap a csoport felfüggesztette együttműködését az iraqwar.ru honlappal, utolsó közleményében azonban utalt arra, hogy azért, mert a titkos információk kiszivárogtatását megelégelő elhárítás látókörébe került.
A Kommerszant Vlasztynak a védelmi minisztérium név nélkül nyilatkozó munkatársa is megerősítette, hogy Irakban orosz kézbe kerültek egyes fegyveralkatrészek, amelyek a konvoj segítségével jutottak el Moszkvába. Ilyen helyzetekben már bevált gyakorlat a katonai felderítés e formája. Mint a lap informátorai elmondták, a nagykövetségek diplomata státusban lévő katonai attaséinak minden állam esetében ez a feladatuk lényegében békeidőben is, háború esetén pedig igazán hatékonyan működhetnek. A szovjet-orosz példákat sorolva a konfliktusok idején nagy erőkkel mozgott a felderítés Vietnamban, Angolában, Mozambikban, Afganisztánban és Jugoszláviában is. A háború kitörése előtt más szolgálatokkal versenyezve megjelent Irakban is az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR különleges egysége. Ilyenkor ugyanis reális lehetőség van különlegesen értékes trófeák, kilőtt harckocsikról vagy lezuhant repülőgépek darabjairól viszonylag könnyen leszedhető műszerek megkaparintására. Nem véletlen talán az sem, hogy a konvoj csomagjaiért az attasé helyettese volt a felelős.
Elfogadva a katonai titkok ilyetén történt kicsempészésének verzióját, utólag sok minden a helyére kerül. Például az a hír, hogy az orosz nagykövetség evakuálása amerikai nyomásra történt. Colin Powell állítólag személyesen kérte erre kollégáját, Igor Ivanovot. Washington feltehetően nemcsak a diplomaták biztonsága miatt aggódott, hanem attól is tartott, hogy túlságosan sok katonai titokról szerez tudomást Moszkva. A lap feltevését látszik igazolni az is, hogy a diplomatakonvoj a hozzájuk csapódó két orosz tévés stábbal ellentétben nem a közelebbi és biztonságosabb úton megközelíthető Jordániába, hanem Szíriába ment, ahol kisebb az amerikai titkosszolgálatok befolyása. Feltűnő az is, a követség munkatársainak könnyű sérülései ugyanis nem indokolták, hogy különgép repüljön Damaszkuszba, amellyel nagyobb feltűnés nélkül Ramenszkoje katonai repülőterén landolhatott a zsákmányolt trófea is. Más források szerint a fegyveralkatrészek mellett iraki titkosszolgálati anyagok is lehettek a diplomaták poggyászában. Az orosz–amerikai informális megbeszéléseken folyamatosan felmerült ez a téma, s a Kommerszant Vlaszty forrásai szerint Moszkva egyebek mellett azzal indokolta e kapcsolat fenntartását, hogy Bagdadtól értékes információkat kap az iszlám terrorszervezetekről. Az információcsere vélhetően nem szűkült azonban a terrorizmus elleni harcra, így azért mégiscsak lehettek olyan dokumentumok, amelyeket jobb volt még az amerikaiak beérkezése előtt kimenekíteni Bagdadból.
Az amúgy is komoly próbatételnek kitett orosz–amerikai kapcsolatokat mindenesetre ez a konvojügy nem terhelte meg különösképpen. Jellemző, hogy Titorenko nagykövet már Szíriában tett éles Amerika-ellenes kijelentéseit a Kremlben állítólag megütközéssel fogadták. Megfigyelők ezzel magyarázzák, hogy a többi diplomatával ellentétben a követ egy héttel később, a sajtóvihar lecsendesedése után tért csak haza Moszkvába. Hivatalosan ezt azzal magyarázták, hogy Titorenko személyesen tért vissza Irakba a haslövéssel kórházban fekvő követségi sofőrért. Mindez meghatóan hangzik, csakhogy ez az evakuálás biztosításának céljával korábban Bagdadba küldött különleges egység, a „Zaszlon” harcosainak a dolga.
origo.hu
Hány szót ismer ezek közül? 7-ből 7 csak a profiknak sikerül!
