Nem lehet tovább halogatni a reformokat

Utolsó előtti fázisába érkezett az Európai Unió bővítése, amikor a huszonöt állam vezetői az athéni Akropoliszon aláírták a csatlakozási szerződést, amely elodázhatatlanná teszi a szövetség reformját is. A konvent elnöke megerősítette, hogy az új alkotmány az eredeti terveknek megfelelően elkészül a júniusi theszaloníki EU-csúcsra.

A bővítés után az EU-nak újabb feladatokat kell megoldania: helyreállítani az iraki háború miatt megromló transzatlanti kapcsolatokat; megreformálni, hatékonyabbá, demokratikusabbá tenni az unió struktúráját, intézményeit, amelyek aligha működhetnek megfelelően 25-27 taggal; valódi közös külpolitikát és szomszédságpolitikát építeni Európának. A feladatok közül Romano Prodi a gazdasági reformot nevezte az egyik legfontosabbnak, mert – mint mondta – csak ez segítheti elő a kontinens két felének konvergálását, a nagy gazdasági különbségek kiegyenlítődését. Prodi utalt arra is, hogy itt az alkalom a gazdasági kormányzás megreformálására is, ami nagyobb hatalmat adna a bizottság kezébe a gazdaságpolitikai irányelvek megszabásában és a költségvetési politikák felügyelésében.
A bővítést követően aligha lehet tovább halogatni az EU reformját, elsősorban intézményes átalakítását – erre a legmarkánsabban a csatlakozási szerződés európai parlamenti (EP) ratifikációs vitája során mutattak rá néhányan. Több EP-képviselő ugyanis egyenesen azért tartózkodott a szavazáson, mert attól tart, hogy a bővítés a hatékony integráció kerékkötője lehet, megakadályozhatja a szervezet „mélyítését”.
A legtöbb szakértő és politikus évek óta egyetért a parlamenti képviselők analízisével, és sokan rámutatnak arra, hogy a bővítés pont megadhatja a szükséges lökést a reformfolyamatnak. „A kelet-európai államok csatlakozása az átalakulás legfontosabb motorja. A kompromisszumok, amiket a teljes európai egyesülés hívei és a nemzeti függetlenség védelmezői a közösség alapításakor kötöttek, a bővítéssel értelmüket vesztik. Az Európai Unió 25 taggal csak akkor tud megmaradni, ha nagyot lép előre az egyesülés útján” – mondta a Bruxinfónak adott interjújában Franklin Dehousse, a brüsszeli Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója.

Joschka Fischer lehet az EU külügyminisztere.
Joschka Fischer német külügyminisztert tartják esélyesnek a jövőbeli EU-külügyminiszteri posztra. A jövő Európai Uniójáról tanácskozó konventben már körvonalazódik az új tisztség, amelynek viselője „fél lábbal” a tanácsban, „fél lábbal” pedig az Európai Bizottságban állna – írja az EU Observer. A unió külügyeiért felelős tisztviselő a tagállamok és a brüsszeli testület felé is elszámolással tartozna. A jelenlegi német külügyminiszter esélyeit Berlin harcos háborúellenes álláspontja és az Irak kapcsán az EU tagállamai között létrejövő távolság ronthatja le. (MN)