Az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap határozatot hirdetett az eutanáziával kapcsolatos beadványról. Megállapították, hogy nem alkotmányellenes az eutanáziával kapcsolatos jelenlegi szabályozás. A taláros testület nem találta alapszabály-ellenesnek azt sem, hogy a passzív eutanáziának – az életmentő orvosi ellátás viszszautasításának – évek óta létező lehetőségét a betegek csak feltételekkel választhatják.
Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd 1993-ban tett beadványa szerint az egészségügyi törvény alkotmányellenesen korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát azzal, hogy nem teszi lehetővé nekik életük orvosi segítséggel való befejezését, vagyis az aktív eutanáziát. A beadvány megfogalmazói kifogásolták továbbá, hogy bár évek óta lehetőséget ad a törvény Magyarországon az önrendelkezéses paszszív eutanáziára, ám ezt feltételekhez, például a beteg többszöri nyilatkozatához és egy szakmai bizottság jóváhagyásához köti.
*
Az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap határozatot hirdetett az eutanáziával kapcsolatos beadványról. Döntésében az Ab elutasította az indítványokat, mely szerint a kegyes halállal kapcsolatos jelenlegi törvényi szabályozás nem alkotmányellenes. A testület érvelése szerint az, hogy a törvény nem teszi lehetővé a beteg kérésére az aktív eutanáziát, alkotmányossági szempontból kétségtelenül az önrendelkezési jog korlátozása. Ez valósul meg azzal is, hogy az életmentő vagy életfenntartó orvosi beavatkozás visszautasítására csak meghatározott feltételek esetén kerülhet sor. A taláros testület úgy ítélte meg: mindez viszont nem alkotmányellenes, hiszen az önrendelkezési jog korlátozása egy másik alapvető jog, az élethez való jog védelme érdekében szükséges.
A beadványtevők azt is indítványozták, hogy a súlyos esetekben a beteg beleegyezése nélkül is lehetőség nyíljon a méltányossági ölésre, amelyet a büntető törvényeknek elkülönített esetként kellene minősítenie. A testület azonban ezt a javaslatot is elutasította és azt állapította meg, hogy az Országgyűlésnek nincs törvényalkotási kötelezettsége az eutanáziával kapcsolatban. – A testület az emberi méltósághoz való joggal kapcsolatos eddigi gyakorlatát áttekintve alakította ki álláspontját – indokolta Németh János elnök a kérdésben született összes beadvány elutasítását.
A határozathoz Holló András, Kukorelli István és Tersztyánszkyné Vasadi Éva alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek. Bihari Mihály, Erdei Árpád, Holló András és Kukorelli István alkotmánybírák különvéleményt fogalmaztak meg. Holló és Kukorelli szerint az egészségügyi törvény szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az élet méltó befejezésére irányuló önrendelkezési jogot azzal, hogy bonyolult feltételekhez köti a passzív eutanáziát. Így az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket meg kellett volna semmisítenie az Ab-nek. Ebben a kérdésben hasonlóan vélekedett Bihari Mihály alkotmánybíró is. Erdei Árpád különvéleményében megfogalmazta: az Ab-nek meg kellett volna semmisítenie az egészségügyi törvény azon passzusát, amely úgy biztosít lehetőséget az orvosnak invazív beavatkozásra, hogy azt saját elhatározásából, tekintet nélkül a beteg önrendelkezési jogára végezze.
***
-HÁTTÉR-
Döntés tíz év alatt
Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd egyébként 1993-ban azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert egy asszony saját kezűleg segítette halálba gyógyíthatatlan beteg, nagyfokú fizikai fájdalmakkal küzdő 11 éves gyermekét. Fürdővizébe működő hajszárítót ejtett, majd a víz alá nyomta: a kislány néhány másodpercen belül meghalt. Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészi fellebbezésnek helyt adva a Legfelsőbb Bíróság 1995 októberében úgy döntött, hogy az emberölésért kiszabott szabadságvesztést a vádlottnak le kell töltenie. A legfőbb bírói fórum ítélete után az asszony a köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért. Göncz Árpád akkori államfő 1996 májusában négyévi próbaidőre felfüggesztette a börtönbüntetés végrehajtását.
Elnöki búcsú
Az eutanáziával kapcsolatos döntéssel búcsúzott posztjától Németh János, az Alkotmánybíróság nyáron visszavonuló elnöke. Németh július 31-én lesz hetvenéves, ezért kell megválnia posztjától. Az Alkotmánybíróság ezzel a határozatával a harmadik, úgynevezett életítéletét hozta meg. Az első, a halálbüntetés alkotmányellenességét kimondó 1990-es döntés volt, majd 1998-ban Sólyom László hasonlóan nagy horderejű határozat meghozatalát követően, az abortuszkérdés szabályozásával távozott az Alkotmánybíróság éléről.
***
Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter:
Megnyugtatónak tartja az Ab döntését, de hangsúlyozta, hogy komolyan kell venni a testület többségi határozatától eltérő álláspontokat is. Végig kell gondolni, hogy igazuk van-e azoknak, akik kevesebb formalitást tartanak szükségesnek az önrendelkezési jog gyakorlásakor.
Történelmi egyházak:
Egyaránt üdvözölték a döntést. Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek hangsúlyozta, a katolikus egyház elutasítja az aktív eutanáziát, félelmetes következményei lennének ugyanis, ha azt engedélyeznék. Szerinte a náci Németországra emlékeztető helyzet alakulhatna ki, mert orvosok dönthetnének arról, ki életképes. Bölcskei Gusztáv református püspök szerint a kérdésben az Ab következetesen, konzekvensen járt el, döntése jogilag és etikailag is üdvözölhető. Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház szóvivője közölte: az egyház mindig az élet pártján áll, támogatja az élet kultúráját, s a hétfői alkotmánybírósági határozat az egész társadalom számára hasznos. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közleményében úgy fogalmazott: a beteg szemszögéből a saját gyógykezelés elutasítása, az aktív vagy passzív eutanázia kérése öngyilkosságnak minősül, amely – a gyilkossággal egyetemben – a zsidó vallási törvény szerint tilos.
Halmai Gábor alkotmányjogász:
Szerinte az Ab nem zárja ki az aktív eutanázia lehetőségét, nem vizsgálja meg, hogy fennállnak-e az alkalmazás feltételei. Szerinte rossz értelmezés alapján rosszul döntött a testület. Hangsúlyozta: csupán egyetlen „kiskaput” hagytak egy esetleges későbbi szabályozás felé: mivel az indítványozók az alkotmány 54. paragrafusára hivatkoztak, a testület azzal érvelt, hogy mást nem vizsgálhatott. Hozzátette, az egyetlen lehetőség az, hogy a későbbiekben más paragrafusra hivatkozva döntsön az Ab az eutanázia kérdéséről.
Társaság a Szabadságjogokért Jogvédő Szervezet:
Az Alkotmánybíróság ezúttal úgy hozta meg határozatát, hogy maga nem szerzett ismereteket arról, a gyógyíthatatlan betegek élni tudnak-e az egészségügyi törvényben elismert jogaikkal. Továbbá nem vizsgálta meg, hogy ha nem tudnak élni jogaikkal, akkor ebben szerepe van-e a rossz törvényi szabályozásnak.
A beadvány benyújtói:
Takács Albert alkotmányjogászt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét és Kmetty Ildikó ügyvédet meglepte, hogy az Ab az összes indítványukat elutasította.Takács arra számított, hogy az Ab kiküszöböli az egészségügyi törvény önrendelkezési jogot érintő zavaros rendelkezéseit. Kmetty Ildikó ügyvéd azon döbbent meg leginkább, hogy az Ab nem módosította a Btk.-t.
Pártreagálások:
Az SZDSZ szerint – az Alkotmánybíróság álláspontjával ellentétben – az eutanázia kapcsán feladata van a törvényhozásnak. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke az MTI-nek hétfőn azt mondta: nem lehet úgy tenni, mintha a parlamentnek semmi feladata nem lenne. – Világosan kiderül, a jelenlegi szabályozás annyira szigorú és bonyolult, hogy nem tud eleget tenni annak az igénynek, hogy a halálos beteg szabadon rendelkezzék a saját sorsáról – tette hozzá. Rámutatott: nem értenek egyet az Alkotmánybírósággal, mivel a testület azt mondja, hogy a törvényhozónak nincs feladata, szerintünk pedig van. – Világos és egyértelmű szabályok kellenek, amelyek az egyén önrendelkezési jogát figyelembe véve valóban lehetővé teszik a passzív eutanáziát – fogalmazott Kuncze Gábor. Megjegyezte: azt javasolják a kormánynak, hogy kezdje meg a vonatkozó törvényjavaslat kidolgozását. A politikus hozzáfűzte: ha ez ügyben nem jutnak dűlőre, az SZDSZ tesz majd lépéseket. Az MDF megnyugvással fogadta az Ab határozatát. Balsai István, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tagja és Csáky András, az egészségügyi bizottság alelnöke közleményben hangsúlyozta, hogy a testület döntése összhangban áll alkotmányos felfogásukkal. „Az élethez fűződő alapvető emberi jog mindenekfelett áll, és az ebben való döntés nem ruházható át törvényi felhatalmazás alapján senkire, legkevésbé arra az orvosra, akit esküje a gyógyításra, az élet megmentésére kötelez” – áll a közleményben.
origo.hu
Hány szót ismer ezek közül? 7-ből 7 csak a profiknak sikerül!
