Mind több jel mutat arra, hogy Szíria világpolitikai szerepe felértékelődött. Az elmúlt napokban az Egyesült Államok kormánya többször is felhánytorgatta, hogy Damaszkusz állítólag segíti és bújtatja a bukott bagdadi rezsim tagjait. Éppen ezért fontos az a hír, miszerint Szíriában tartózkodik az iraki titkosszolgálat volt magas rangú tisztségviselője, aki Washington szerint idősebb George Bush volt amerikai elnök ellen 1993 áprilisában, Kuvaitban megkísérelt merényletet irányította. Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő több hírügynökséggel közölte, hogy Faruk Hidzsazi, az iraki titkosszolgálat, a Muhabarat külföldi titkosszolgálati műveleteit irányító egykori igazgatója kedden érkezett Tunéziából Szíriába egy menetrend szerinti repülőjárattal. Hidzsazi legutóbb Irak tuniszi nagykövete volt. A szíriai utazásáról szóló amerikai értesülés nyilvánosságra hozatala összefügghet az egyre erősebb amerikai váddal, miszerint Damaszkusz az iraki háborúban segítette és segíti a bagdadi rezsimet, annak bukása után pedig menedéket ad a bukott vezetőknek. Szíria és más arab országok hevesen visszautasítják ezeket a vádakat.
Mindeközben az Irak elleni háborút és a Szíriát ért bírálatokat elítélő arab országok csoportja az ENSZ-ben olyan határozat elfogadását szorgalmazza, amely a Közel-Keletet tömegpusztító fegyverektől mentes övezetté nyilvánítaná. A világszervezet tagállamainak 22 országból álló, úgynevezett arab csoportja állásfoglalásában közölte, hogy a határozattervezetet a Biztonsági Tanács egyetlen arab tagja, Szíria terjeszti elő. Az ország ENSZ-nagykövete ennek kapcsán ismét tagadta azt az amerikai vádat, hogy Szíria tömegpusztító fegyverrel rendelkezne, s menedéket nyújtana a megbuktatott iraki vezetés tagjainak. Megfigyelők szerint a határozati javaslat elsősorban Izrael ellen irányul. Az arab országok most először követelik, hogy a térségben ne legyenek vegyi és biológiai fegyverek. Szíriával ellentétben Izrael eddig semmilyen leszerelési szerződéshez sem csatlakozott.
***
Nyomásgyakorlás Damaszkuszra.
Az Egyesült Államok megkezdte katonai erejének kivonását Irakból, de várhatóan közel 100 ezer katona marad, hogy a politikai rendezéshez megfelelő nyomást gyakoroljon nemcsak Irakra, hanem a szomszédos Szíriára is – véli Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Nógrádi szerint ez a katonai erő szükség esetén alapja lehet egy Szíria elleni esetleges katonai akciónak is. Az iraki háborút a szakértő példaértékűnek tartja arra nézve, hogy az Egyesült Államok egyedül vagy alkalmi koalíciókkal át tudja-e rendezni a Közel- és Közép-Kelet erőviszonyait. (MTI)

Nagyon nehéz helyesírási kvíz: Ön ki tudja tölteni hibátlanul?