A földrajzi nevek ragozása

Ez a kérdés érkezett nemrég rovatunkhoz: „Van-e szabály arra vonatkozólag, hogy helységnevek után mikor használjuk a -ban, -ben, -ból, -ből, -ba, -be, illetőleg az -n, -ról, -ről, -ra, -re határozóragot?” Levélírónkat az indította kérdésének föltevésére, hogy Szeged esetében a Szegeden, Szegedről, Szegedre járja; Debrecen esetében viszont a Debrecenben, Debrecenből, Debrecenbe formákat használjuk. Kaposvárral kapcsolatban pedig a Kaposváron alak mellett hallani a Kaposvárt vagy Kaposvárott formát is, sőt egy népdalban ezt énekeljük: „Jó bort mérnek Füreden és Kaposvárban.”
Nyelvtudományunk nem ad pontos szabályt a raghasználatra nézve, csak néhány útbaigazító tanáccsal szolgálhatunk.
A földrészek és nagyobb egységeik neve -ban, -ben, -ból, -ből, -ba, -be raggal jár: Európában, Ázsiából, Amerikába; Dél-Európában, Észak-Amerikából, Dél-Ázsiába. Kivétel az Antarktisz: az Antarktiszon, az Antarktiszról, az Antarktiszra. (A továbbiakban már csak a hol? kérdésre felelő alakokat említem, mert a többi úgyis ehhez igazodik.)
Az országok és államok, valamint az ezeken belüli vidékek neve leginkább -ban, -ben, -ból, -ből, -ba, -be ragos: Olaszországban, Lombardiában, Franciaországban, Gascogne-ban, Ausztriában, Karintiában, Skóciában, Kaliforniában, a Hajdúságban, Erdélyben, a Bácskában stb. A szabály alól elég sok azonban a kivétel: a Dunántúlon, a Felvidéken, Kárpátalján, az Alföldön.
A településnevek toldalékolása sem következetes. Útbaigazíthat az a megfigyelés, hogy az -i, -m, -n, -ny hangra végződő, valamint a -falu és a -szombat utótagú helységnevekhez -ban, -ben, -ból, -ből, -ba, -be rag járul: Almádiban, Komáromban, Sopronban, Tihanyban, Nagyfaluban, Nagyszombatban stb.
A -falva utótagú helységneveket azonban így ragozzuk: Albertfalván, Bánfalván.
A raghasználati tarkaságot az is fokozza, hogy a -hely és a -vár utótagú helységnevek hol? kérdésre -t, -tt ragot is kaphatnak: Marosvásárhelyt, Kolozsvárt vagy Kolozsvárott, Fehérvárt vagy Fehérvárott stb. A Győrben, Pécsen, Vácon helyett Győrött, Pécsett, Vácott is járja. Mivel a -t, -tt ragos formák mindig választékosabbak, a sajtóban sokszor találkozunk velük, holott a helyi szóhasználatban ezek nemigen élnek.
Azonos alakú földrajzi nevek esetében a hol? kérdésre felelő rag mássága igazít el a tekintetben, hogy miről is van szó. Nem mindegy például az, hogy valaki Velencén (a Velencei-tó mellett) nyaral-e vagy pedig az olaszországi Velencében. A Csongrádban, Hevesben, Nógrádban, Tolnában, Békésben formák a megyékre utalnak, a Csongrádon, Hevesen, Nógrádon, Tolnán, Békésen ragos alakok viszont helységeket jelölnek.
A ragok nincsenek mindörökre egy-egy névhez kötve. Ma így mondjuk: Magyarországon, Budán lakunk. A XVI. században még Magyarországban és Budában volt az általános, amint ezt Bornemisza Péter híres versének refrénje is tanúsítja: „Vajjon s mikor lészön jó Budában lakásom.”