Az új amerikai elnök megválasztása után különböző mértékben javultak, majd romlottak az amerikai–orosz kapcsolatok. Donald Trump elnök először a védelmi, majd a támadófegyverek exportját engedélyezte Ukrajnának. A feltételek nagyon is életszerűek voltak. A fegyvereket az USA adja, de a NATO-szövetségesek fizetik ki, és így nincs újabb ingyenfegyver, ami az elmúlt négy év demokrata politikáját jellemezte. Ukrajna 104 Patriot rendszert kért, az USA 17-et hajlandó átadni.
Június 13-án elkezdődött a háború Irán és az USA, valamint Izrael között. A tizenkét napos harcok után mindegyik fél győztesnek kiáltotta ki magát. Irán bejelentette, hogy készen áll a tárgyalásokra az USA-val. Miután kiutasította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit, bejelentette, hogy meghatározott feltételekkel hajlandó azok újbóli fogadására.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal indokolta a támadást, hogy Izrael léte egzisztenciális kihívással került szembe.
A valóságban senki sem tudja, hogy az amerikai–izraeli célok, az iráni atompotenciál megsemmisítése vagy döntő meggyengítése milyen mértékben következett be. Iránnak 408 kilogramm 60 százalékos dúsított uránja van. Ennek sorsa a háború után ismeretlen. Nem lehet tudni, hogy létezik-e, és ha igen, akkor belföldön vagy esetleg külföldön van-e.
Izraelnek a győzelemért magas árat kellett fizetnie. A Vaskupola rendszer a tömeges csapások hatására csődöt mondott.
A Hamász nem tette le a fegyvert, az általuk elrabolt, még élő és halott túszok kiszabadítása nem sikerült. Megkezdődtek a tárgyalások az új szíriai kormánnyal, de még nem vezettek eredményre. Az országban polgárháború van. Izrael kihasználja katonai fölényét, de kérdés, hogy a szíriai rendszer mikorra lesz képes önmaga és az országa megszervezésére.
Elkezdődtek a tárgyalások Damaszkusz és Jeruzsálem között, de még nem vezettek eredményre. Szíria hajlandónak mutatkozott a stratégiai jelentőségű Golán-hegység átadására, ha Izrael vállalja, hogy nem avatkozik be az ország belügyeibe.
