Libanonban egyértelműen érződik Irán meggyengült helyzete. Egyre nehezebben tudja pártfogoltját, a Hezbollah síita szervezetet érdemben támogatni. A szervezet meggyengült és az előrejelzések szerint be fog olvadni az ország hadseregébe. Közben az izraeli koa­líció egyik pártja kilépett a kormányból, így az kisebbségbe került. Ettől kezdve a kormány és a miniszterelnök jövője kétséges.

Franciaországban megünnepelték július 14-ét, a forradalom évfordulóját. A felvonuláson több sérülés is történt. Ez nem változtatott azon, hogy az ország igényt tart Európa katonai és gazdasági vezetésére, amelyhez a gazdasági képessége hiányzik. A francia igaz­ságügy-miniszter bejelentette, hogy ötezer elfogott terrorista és kábítószer-kereskedő részére új börtönt építenek Francia Guyanában.

Hollandiában a migránskérdés olyan belpolitikai problémává vált, hogy ki kellett írni a rendkívüli választásokat. Lengyelországban a jobboldali ellenzék jelöltje, Karol Nawrocki nyerte meg az államfőválasztást. Jelszava: „Lengyelország nem lehet az Európai Unió egyik tartománya.” Magyarul, nagyobb függetlenséget követel Brüsszeltől.

Németországban a koalíció továbbra is bukdácsol. A védelmi miniszter Washingtonban megállapodott arról, hogy Németország is vesz az USA-tól két Patriot rendszert Ukrajna számára. Ugyanakkor a német politikát meghatározza, hogy a koalíció két pártja közül a CDU/CSU lassan, de stabilan erősödik, míg az SPD folyamatosan gyengül. Jelenleg 13 százalékon áll.

A Szociáldemokrata Párton belül állandó a nézeteltérés a vezetés és a tagság között. Legutóbb a szociáldemokraták által javasolt jelölteket az előzetes megállapodás ellenére sem volt hajlandó a koalíció konzervatív pártja az alkotmánybíróságba megválasztani.

Időközben az oroszok komoly katonai bázist építettek ki a finn határnál. Finnország NATO-tagsága azt jelentette, hogy több mint ezer kilométer hosszú, új orosz–NATO közös határra került sor. Az amerikai ultimátumra, amely 50 napot adott Moszkvának a harcok beszüntetésére, különben büntetővámok alkalmazására kerül sor, egyelőre nincs válasz. 

Afrikában folytatódtak a háborúk. Ez igaz, többek között a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda viszályára, a szudáni és benini polgárháborúkra.

Trump elnök a dél-afrikai elnököt annak washingtoni látogatása alatt felelősségre vonta a fehérek elleni véres atrocitások miatt. Líbiá­ban májusban kiújult, az évek óta tartó polgárháború. Jemenben Kína elkezdte támogatni a húszi felkelőket. Hivatalosan magáncégekről van szó. Kína drónokkal és szatellitrendszerekkel támogatta az Irán által eddig segített lázadókat. Irán a tizenkét napos háborúban meggyengült, Kína nem.

Az indiai–pakisztáni háború hatására óriási katonai megrendeléseket kapott Kína Pakisztántól. A Távol-Keleten napirenden vannak a konfliktusok. Az USA széles körű szövetségi rendszert hozott létre több ázsiai ország, Ausztrália, Új-Zéland és több európai ország, többek között Nagy-Britannia, Franciaország és Németország részvételével Kína ellensúlyozására.

Észak-Korea folytatta a fegyverkezést. Feltétel nélkül kiszolgálja Oroszországot az orosz–ukrán háborúban. Hajlandó a drónok és egyéb hadiipari termékek mellett további katonai kontingenseket is az orosz–ukrán frontra küldeni.

Dél-Korea, miután stabilizálta belső helyzetét, mindent megtesz, hogy javítsa a kapcsolatait Kínával és Oroszországgal. Ugyanakkor folyamatosan figyeli Észak-Korea katonai és egyéb lépéseit.

Nyár van, de nincs uborkaszezon.

A szerző biztonságpolitikai szakértő