Az új amerikai elnök megválasztása után különböző mértékben javultak, majd romlottak az amerikai–orosz kapcsolatok. Donald Trump elnök először a védelmi, majd a támadófegyverek exportját engedélyezte Ukrajnának. A feltételek nagyon is életszerűek voltak. A fegyvereket az USA adja, de a NATO-szövetségesek fizetik ki, és így nincs újabb ingyenfegyver, ami az elmúlt négy év demokrata politikáját jellemezte. Ukrajna 104 Patriot rendszert kért, az USA 17-et hajlandó átadni.
Június 13-án elkezdődött a háború Irán és az USA, valamint Izrael között. A tizenkét napos harcok után mindegyik fél győztesnek kiáltotta ki magát. Irán bejelentette, hogy készen áll a tárgyalásokra az USA-val. Miután kiutasította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit, bejelentette, hogy meghatározott feltételekkel hajlandó azok újbóli fogadására.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal indokolta a támadást, hogy Izrael léte egzisztenciális kihívással került szembe.
A valóságban senki sem tudja, hogy az amerikai–izraeli célok, az iráni atompotenciál megsemmisítése vagy döntő meggyengítése milyen mértékben következett be. Iránnak 408 kilogramm 60 százalékos dúsított uránja van. Ennek sorsa a háború után ismeretlen. Nem lehet tudni, hogy létezik-e, és ha igen, akkor belföldön vagy esetleg külföldön van-e.
Izraelnek a győzelemért magas árat kellett fizetnie. A Vaskupola rendszer a tömeges csapások hatására csődöt mondott.
A Hamász nem tette le a fegyvert, az általuk elrabolt, még élő és halott túszok kiszabadítása nem sikerült. Megkezdődtek a tárgyalások az új szíriai kormánnyal, de még nem vezettek eredményre. Az országban polgárháború van. Izrael kihasználja katonai fölényét, de kérdés, hogy a szíriai rendszer mikorra lesz képes önmaga és az országa megszervezésére.
Elkezdődtek a tárgyalások Damaszkusz és Jeruzsálem között, de még nem vezettek eredményre. Szíria hajlandónak mutatkozott a stratégiai jelentőségű Golán-hegység átadására, ha Izrael vállalja, hogy nem avatkozik be az ország belügyeibe.
Libanonban egyértelműen érződik Irán meggyengült helyzete. Egyre nehezebben tudja pártfogoltját, a Hezbollah síita szervezetet érdemben támogatni. A szervezet meggyengült és az előrejelzések szerint be fog olvadni az ország hadseregébe. Közben az izraeli koalíció egyik pártja kilépett a kormányból, így az kisebbségbe került. Ettől kezdve a kormány és a miniszterelnök jövője kétséges.
Franciaországban megünnepelték július 14-ét, a forradalom évfordulóját. A felvonuláson több sérülés is történt. Ez nem változtatott azon, hogy az ország igényt tart Európa katonai és gazdasági vezetésére, amelyhez a gazdasági képessége hiányzik. A francia igazságügy-miniszter bejelentette, hogy ötezer elfogott terrorista és kábítószer-kereskedő részére új börtönt építenek Francia Guyanában.
Hollandiában a migránskérdés olyan belpolitikai problémává vált, hogy ki kellett írni a rendkívüli választásokat. Lengyelországban a jobboldali ellenzék jelöltje, Karol Nawrocki nyerte meg az államfőválasztást. Jelszava: „Lengyelország nem lehet az Európai Unió egyik tartománya.” Magyarul, nagyobb függetlenséget követel Brüsszeltől.
Németországban a koalíció továbbra is bukdácsol. A védelmi miniszter Washingtonban megállapodott arról, hogy Németország is vesz az USA-tól két Patriot rendszert Ukrajna számára. Ugyanakkor a német politikát meghatározza, hogy a koalíció két pártja közül a CDU/CSU lassan, de stabilan erősödik, míg az SPD folyamatosan gyengül. Jelenleg 13 százalékon áll.
A Szociáldemokrata Párton belül állandó a nézeteltérés a vezetés és a tagság között. Legutóbb a szociáldemokraták által javasolt jelölteket az előzetes megállapodás ellenére sem volt hajlandó a koalíció konzervatív pártja az alkotmánybíróságba megválasztani.
Az orosz–ukrán háborúban folytatódott a rakéta- és dróncsapások tömege. A BRICS ülésén azt az álláspontot fogadták el, hogy elítélik Ukrajnát az Oroszország mélységi területei ellen végrehajtott csapások miatt. Ez nyilvánvalóan konfrontációt jelent az amerikai és nyugat-európai állásponttal szemben.
Időközben az oroszok komoly katonai bázist építettek ki a finn határnál. Finnország NATO-tagsága azt jelentette, hogy több mint ezer kilométer hosszú, új orosz–NATO közös határra került sor. Az amerikai ultimátumra, amely 50 napot adott Moszkvának a harcok beszüntetésére, különben büntetővámok alkalmazására kerül sor, egyelőre nincs válasz.
Tény, hogy az ukrán fronton egyre nehezebb a védekezés és az oroszok hosszú állóháború után gyors ütemben megindultak előre.
Afrikában folytatódtak a háborúk. Ez igaz, többek között a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda viszályára, a szudáni és benini polgárháborúkra.
Trump elnök a dél-afrikai elnököt annak washingtoni látogatása alatt felelősségre vonta a fehérek elleni véres atrocitások miatt. Líbiában májusban kiújult, az évek óta tartó polgárháború. Jemenben Kína elkezdte támogatni a húszi felkelőket. Hivatalosan magáncégekről van szó. Kína drónokkal és szatellitrendszerekkel támogatta az Irán által eddig segített lázadókat. Irán a tizenkét napos háborúban meggyengült, Kína nem.
Az indiai–pakisztáni háború hatására óriási katonai megrendeléseket kapott Kína Pakisztántól. A Távol-Keleten napirenden vannak a konfliktusok. Az USA széles körű szövetségi rendszert hozott létre több ázsiai ország, Ausztrália, Új-Zéland és több európai ország, többek között Nagy-Britannia, Franciaország és Németország részvételével Kína ellensúlyozására.
Észak-Korea folytatta a fegyverkezést. Feltétel nélkül kiszolgálja Oroszországot az orosz–ukrán háborúban. Hajlandó a drónok és egyéb hadiipari termékek mellett további katonai kontingenseket is az orosz–ukrán frontra küldeni.
Dél-Korea, miután stabilizálta belső helyzetét, mindent megtesz, hogy javítsa a kapcsolatait Kínával és Oroszországgal. Ugyanakkor folyamatosan figyeli Észak-Korea katonai és egyéb lépéseit.
Az elmúlt hónapok talán legnagyobb meglepetése volt, hogy Oroszország bejelentette, elfogadja Kína vezető szerepét. Ez megfelel a realitásoknak, de nem a hagyományos orosz politikai céloknak. A valóságban Kína a tömegpusztító fegyverek kivételével minden területen minőségi fölénybe került Oroszországgal szemben.
Nyár van, de nincs uborkaszezon.
A szerző biztonságpolitikai szakértő
