Így határozta meg az LB a jó erkölcs fogalmát az általa kimunkált értelmezés szerint: „a jó erkölcs – polgári jogi értelemben – a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A szerződéses szabadság tehát nem korlátlan, a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult erkölcsi normákat.” A polgári jogi jogviszonyokban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kell eljárni – szögezte le az LB. „Az üzleti életben a tisztességesen gondolkodó emberek értékrendje az a mérce, amely a jó erkölcs absztrakt fogalmának meghatározásánál irányadó. A közpénzek hanyag kezelése, a bizonytalan, átalakulóban lévő gazdasági, társadalmi struktúra adta lehetőségek kihasználása, a magasan kvalifikált munkákért járó éves díjazás több százszorosát meghaladó jövedelem megszerzése nyilvánvalóan a társadalom erkölcsi rosszallását vonja maga után” – fejtette ki az LB felülvizsgálati döntésében.
origo.hu
„Aki ilyen szintű árulást követ el, annak mennie kell” – Lajkó Fanni Kollár Kinga botrányos beszédéről
