A Botszentgyörgy Várkastély Újjáépítéséért Alapítvány honlapját böngészve több érdekes részlet is kiderül a középkori Botszentgyörgy várfelújításáról és a végvár történetéről. Mint írják, a néphit szerint Hasszán török bég palotája állt itt, aki a környék szép leányait és asszonyait tartotta rabságban. Azonban ez a hiedelem távol áll a valóságtól, hiszen a Szentgyörgy nevű, ma már nem létező település, ahol a végvár is állt, a XVI. század végén Csapi Apollónia hozományaként került a bajnai Both család birtokába.

A Hunyadi-korban, Mátyás király alatt felemelkedő új főnemességhez tartozó Both testvérek 1480 őszén kaptak engedélyt az erődített kastély építésére a királytól. Az építkezés ugyan már 1481-ben elkezdődött, de az elkészült várkastélyról ismert és részletes leírás csak 1538-ban készült.
Az alapítvány honlapján kitér a török terjeszkedésének idejére is, amikor a botszentgyörgyi várkastély a Kanizsa előterét védő végvár szerepét is betölti egy ideig. 1566-ban a törökök ostrom alá helyezik az erősséget, de Both Gáspár vezetésével visszaverik őket. 1575-ben ismét ostromolják, majd rövidesen, az 1570-es évek végén a Haditanács döntése értelmében lerombolják. Szerepét az 1577-ben épült szentmiklósi (miklósfai) vár veszi át.

A szebb napokat látott várról a legrészletesebb alaprajz 1569-ben készült, melyet Giulio Turco olasz hadmérnök készített. A dunántúli várakat az udvari haditanács megbízásából felmérő Turcót elsősorban az építmény erődítményrendszere, a fő falak vonala érdekelte. Az alaprajz így az árkokat, a palánk vonalát, a várépület fő szerkezeti egységeit ábrázolja hitelesen – részletezik.
Botszentgyörgy várfelújítását egy nemrég alakult új alapítvány karolta fel
A romlottvárként ismert romok újjáépítése kapcsán korábban már működött egy alapítvány, de az megszűnt, körülbelül két hónapja azonban létrejött egy új azzal a céllal, hogy az elképzelések szerint 15 év alatt teljesen újjáépítsék az egykori várkastélyt. Ennek a célnak az éléréséhez pontokba szedték a tennivalójukat a Botszentgyörgy Várkastély Újjáépítéséért Alapítványnál:
- Történeti kutatás: Alapos kutatást kell végezni, hogy fény derüljön a várkastély eredeti állapotára, stílusára és történelmi jelentőségére. Ez magában foglalhatja régi tervrajzok, fényképek, dokumentumok és régészeti leletek tanulmányozását.
- Állapotfelmérés: A jelenlegi struktúra állapotának felmérése kulcsfontosságú. Szakértők, mint építészek és mérnökök, megvizsgálják a meglévő szerkezetet, az alapokat, a falakat és a tetőt, hogy megállapítsák, mi menthető meg, és mi igényel teljes helyreállítást.
- Tervezés és engedélyezés
- Költségvetés és finanszírozás: A projekt költségeinek felbecsülése után szükség lehet különböző forrásokból származó finanszírozásra.
- Anyagbeszerzés
- Építési munkálatok
- Belső kialakítás és berendezés
- Karbantartási terv
Az alapítvány elkezdte a munkáját, konferenciát szervezett a témában
A jelenlegi számítások szerint fokozatosan, történelmi-turisztikai látogatóhelyként újjászülető vár építési költsége meghaladja az egymilliárd forintot, és támogatások, illetve önkéntesek bevonásával 2040-re valósulhatna meg, a későbbiekben pedig gazdaságilag is működtethető lenne – mondta a konferencián Vukics Ferenc, az alapítvány kuratóriumának az elnöke a Múlt-kor.hu beszámolója szerint.

Az eseményen Kanász Viktor történész arról beszélt, hogy a XVI–XVII. században Európa érdeklődésének középpontjában volt Kanizsa, amelynek török uralom alóli felszabadítása érdekében számtalan nemzet megmozdult. Spanyol, angol, olasz, cseh, lengyel és horvát katonák is harcoltak itt a törökök ellen. Az akkori keresztény nemzetek azért fogtak össze, hogy megakadályozzák a törökök továbbnyomulását Ausztria vagy Itália felé.
Az egész kontinensen ismertté vált harcokat, valamint a várvédő Thury György halálát számos képzőművészeti alkotás, vers és más emlék is megőrizte. Kanizsa ostroma címmel Törökországban 1982-ben mozifilm is készült, és a törököket ma is kiemelten foglalkoztatja Kanizsa története – idézi a történészt a honlap.
A közösség összefogott a Botszentgyörgy vár felújításáért
Botszentgyörgy vára, amely évszázadok óta áll a történelem szélén, nem csupán egy építészeti emlék, hanem a közösség szívének egy része is
– írja honlapján az alapítvány.
Véleményük szerint a helyreállított vár turisztikai vonzerőt jelent, amely segít fellendíteni a helyi gazdaságot, hiszen munkahelyeket teremt, növelve a helyi vállalkozások bevételét. Az újraéledt várban pedig a kulturális programok szervezésével megőrizhetik környékük gazdag örökségét.

Botszentgyörgy vára így nemcsak a múlt egy darabja, hanem a jövő lehetősége, amely összekovácsolja a közösséget és inspirálja a jövő generációit
– zárják mondandójukat a honlapjukon.