A Gelem, gelem olyan fontos szerepet tölt be a cigányság életében, mint a magyar himnusz

Augusztus 8-án negyedik alkalommal rendezik meg a nemzetközi cigány dal napját. A Rostás Mihály Mazsi kezdeményezésére létrejött eseményen idén már hét ország tizenhat helyszínén összesen ötven zenekar vesz részt. A zenésszel, a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnökével mások mellett az egynapos fesztivál különlegességéről, a nemzetközi cigány himnuszról és arról is beszélgettünk, hogyan látja a fiatalabb generációk szerepét.

Rostás Mihály Mazsi zenész, a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke Fotó: Kurucz Árpád

– A cigány kultúra szerves része a magyar kultúrának. Fontosnak tartjuk, hogy azt a sokszínűséget megmutassuk, ami az oláh cigány zenét jellemzi, valamint azt is láttassuk, ahogy az anyaország kultúrájába belefonódik a cigány kultúra. Attól lesz más és más a cigány zene országról országra, hogy hat rá az anyaország kultúrája. Egyedül a hallgatók azok, amik minden országban ugyanúgy szólalnak meg mindenütt, ezek ritmustalan balladák, amik az utóbbi pár száz évben nem változtak.

– Idén Balogh Guszti az egynapos fesztivál arca. Miért éppen őt választották?

– Amikor gondolkodtam azon, hogy idén ki legyen a fesztiválunk arca, Balogh Guszti neve villant be. Ő Magyarország egyik legkiemelkedőbb roma előadója, aki kreativitásával és nyitottságával keltette fel a figyelmemet.

– A nemzetközi cigány himnusz, a Gelem, gelem közös éneklése mind a tizenhat helyszínen egyszerre szólal meg. Mit szimbolizál ez a dal?

– A Gelem, gelem olyan fontos szerepet tölt be a cigányság életében, mint a magyar himnusz. Ráadásul szinte minden zenekar feldolgozta már, ezért nem kérünk nagyon különlegeset, amikor azt kérjük, hogy közösen énekeljük el ezt a dalt.

Azok a zenei stílusok, amik megmutatkoznak ebben a dalban, egészen rendkívülivé teszik majd, hiszen minden előadó és minden nemzet mást hoz elő ebből a dalból. Tavaly is készült erről egy videó, idén is fogunk majd készíteni róla, a jazztől a flamencóig, számos stílusban szólal majd meg a Gelem, gelem.

– Több mint harminc országban lépett már fel, rengeteg cigány zenekart ismer személyesen. Miben egyedülálló a magyarországi cigányzenei hagyomány a nemzetközi viszonylatban?

– Az anyaország kultúrája mindenhol hat a cigány zenére és kultúrára, így van ez nálunk is. Bár sok a közös a cigányok kultúrájában, mégis minden országban eltérő hatások érik a cigányságot, ami érződik a zenében éppúgy, mint a táncban vagy a kultúra más területein.

– És a fiatalabb generációk szerepét hogyan látja: át tudják-e venni a stafétát, tovább tudják-e vinni a cigány zene sokszínű örökségét?

– Nehéz kérdés, mert találkozunk olyan fiatalokkal, akik nagy örömmel zenélnek teknővel, kanállal, kannával tradicionális módon, de az igazság az, hogy a többség túlnyomórészt a szintetizátort helyezi előtérbe.

A nyolcvanas években divatos volt a folklór, majd jött a világzene, most a mulatós nagyon divatos. Én azt gondolom, ez is el fog múlni és visszanyúlnak a tradicionális dalokhoz, a gyökerekhez. Mi csak útmutatást tudunk adni, megmutatni, hogy mi az, amiben felnőttünk és mi az, ami szerintünk értéket képvisel a kultúránkban.