A Gelem, gelem olyan fontos szerepet tölt be a cigányság életében, mint a magyar himnusz

Augusztus 8-án negyedik alkalommal rendezik meg a nemzetközi cigány dal napját. A Rostás Mihály Mazsi kezdeményezésére létrejött eseményen idén már hét ország tizenhat helyszínén összesen ötven zenekar vesz részt. A zenésszel, a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnökével mások mellett az egynapos fesztivál különlegességéről, a nemzetközi cigány himnuszról és arról is beszélgettünk, hogyan látja a fiatalabb generációk szerepét.

Rostás Mihály Mazsi zenész, a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke Fotó: Kurucz Árpád

– Hogyan született meg a nemzetközi cigány dal napja ötlete?

Rostás Mihály Mazsi szerint az anyaország kultúrája mindenhol hat a cigány zenére és kultúrára. Fotó: Kurucz Árpád

 Az anyaország kultúrájába belefonódik a cigány kultúra

– Nem titok, hogy a magyar dal napja adta az ötletet. Ennél jobban reflektálni egy adott kultúrára nem lehet. Az első cigány dal napját négy évvel ezelőtt szerveztük meg, akkor még nagyon kis léptékben, saját erőből, később azonban a támogatók segítségével évről évre bővíteni tudtuk a helyszíneket és a fellépők névsorát. Egy olyan napot hoztunk így létre az évben, amely tényleg a cigány zenei kultúrára reflektál, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is.

A célunk az, hogy az Európai Unió mind a huszonhét tagállamában megszervezzük a nemzetközi cigány dal napját, legyen ez egy olyan nap, amit mindenhol ünnepelnek.

Büszke vagyok rá, hogy ez tőlünk indult.

– Idén már hét ország és mintegy ötven zenekar csatlakozik az eseményhez. Mi a titka annak, hogy ez a kezdeményezés néhány év alatt ennyire kinőtte magát?

– Elsősorban az az ambíció, ami bennünk, szervezőkben van, de a támogatóinknak – a Szerencsejáték Zrt.-nek, a Belügyminisztérium Társadalmi és Esélyteremtési Főigazgatóságának, a Nemzeti Kulturális Alapnak, és a Mol–Új Európa Alapítványnak – rengeteget köszönhetünk. Idén összesen tizenhat helyszín és ötven zenekar szerepel a programban, ez több mint háromszáz művészt jelent, akik hirdetik a cigány zenét. Fontos, hogy nemcsak cigány zenekarok lépnek fel, de mindenki, aki fellép két dalt énekel cigány nyelven – ez feléjük a kérésünk. Egyébként a program a külföldi partnerekkel egy világnyelven szerveződik, ez pedig a cigány nyelv – sok olyan partnerünk van, akik beszélik a lovárit, így mi nem angolul kommunikálunk egymással, hanem a saját nyelvünkön.

A nemzetközi cigány dal napját egy nulladik nap is megelőzi. A magyarországi központi helyszín idén Debrecen, ahol már augusztus 7-én programok sokasága várja az érdeklődőket.

– A fesztivál egyik különlegessége, amit az imént említett, hogy nem cigány zenekarok is játszanak cigány dalokat. Mit üzen ez ön szerint a közönségnek és a fellépőknek?

– A cigány kultúra szerves része a magyar kultúrának. Fontosnak tartjuk, hogy azt a sokszínűséget megmutassuk, ami az oláh cigány zenét jellemzi, valamint azt is láttassuk, ahogy az anyaország kultúrájába belefonódik a cigány kultúra. Attól lesz más és más a cigány zene országról országra, hogy hat rá az anyaország kultúrája. Egyedül a hallgatók azok, amik minden országban ugyanúgy szólalnak meg mindenütt, ezek ritmustalan balladák, amik az utóbbi pár száz évben nem változtak.

– Idén Balogh Guszti az egynapos fesztivál arca. Miért éppen őt választották?

– Amikor gondolkodtam azon, hogy idén ki legyen a fesztiválunk arca, Balogh Guszti neve villant be. Ő Magyarország egyik legkiemelkedőbb roma előadója, aki kreativitásával és nyitottságával keltette fel a figyelmemet.

– A nemzetközi cigány himnusz, a Gelem, gelem közös éneklése mind a tizenhat helyszínen egyszerre szólal meg. Mit szimbolizál ez a dal?

– A Gelem, gelem olyan fontos szerepet tölt be a cigányság életében, mint a magyar himnusz. Ráadásul szinte minden zenekar feldolgozta már, ezért nem kérünk nagyon különlegeset, amikor azt kérjük, hogy közösen énekeljük el ezt a dalt.

Azok a zenei stílusok, amik megmutatkoznak ebben a dalban, egészen rendkívülivé teszik majd, hiszen minden előadó és minden nemzet mást hoz elő ebből a dalból. Tavaly is készült erről egy videó, idén is fogunk majd készíteni róla, a jazztől a flamencóig, számos stílusban szólal majd meg a Gelem, gelem.

– Több mint harminc országban lépett már fel, rengeteg cigány zenekart ismer személyesen. Miben egyedülálló a magyarországi cigányzenei hagyomány a nemzetközi viszonylatban?

– Az anyaország kultúrája mindenhol hat a cigány zenére és kultúrára, így van ez nálunk is. Bár sok a közös a cigányok kultúrájában, mégis minden országban eltérő hatások érik a cigányságot, ami érződik a zenében éppúgy, mint a táncban vagy a kultúra más területein.

– És a fiatalabb generációk szerepét hogyan látja: át tudják-e venni a stafétát, tovább tudják-e vinni a cigány zene sokszínű örökségét?

– Nehéz kérdés, mert találkozunk olyan fiatalokkal, akik nagy örömmel zenélnek teknővel, kanállal, kannával tradicionális módon, de az igazság az, hogy a többség túlnyomórészt a szintetizátort helyezi előtérbe.

A nyolcvanas években divatos volt a folklór, majd jött a világzene, most a mulatós nagyon divatos. Én azt gondolom, ez is el fog múlni és visszanyúlnak a tradicionális dalokhoz, a gyökerekhez. Mi csak útmutatást tudunk adni, megmutatni, hogy mi az, amiben felnőttünk és mi az, ami szerintünk értéket képvisel a kultúránkban.