A beszélők felelőssége

Richard Linklater filmje egy húsz négyzetméteres motelszobában játszódik; egy helyszínen, olcsón, digitális kamerával forgatták. Mégis nagyot szól. Stephen Belber Visszajátszás (Tape) című színdarabjának filmváltozata tanmese arról, hogy egy régmúltban történt eset szóba hozása milyen befolyással lehet valaki életére; tanmese arról, hogy szavainkért vállalnunk kell a felelősséget.

Muray Gábor
2003. 10. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

-FILM-
John L. Austin nyelvfilozófiai előadásai 1962-ben nyomtatásban is megjelentek. Austin megrengette a nyelvtudományi életet. Tetten ért szavak című munkájában bebizonyosodik: a nyelvet nemcsak állítások megfogalmazására használjuk, hanem azzal, hogy kijelentünk valamit, megváltoztatjuk a világot. A szó tett. Cselekedet. A tegnap bemutatott Visszajátszásban egy rögtönzött osztálytalálkozó, a közös emlékek feletti szópárbaj és egy eldugott diktafon alapvetően megingatja az addig biztonsággal talpukon álló fiatalok egymáshoz és a világhoz való hozzáállását. A beszélgetős mozik amerikai mesterének tartott Linklater (Henyék, Mielőtt felkel a nap, Naplopók) filmjének cselekménye baromi egyszerű, a dialógusok azonban a három szereplő közötti viszonyrendszert állandóan újraszövik, újraértelmezik és bonyolult utalásokat tesznek a szoba terén túlra.
Szavak és tettek: a konformista első filmes, az anarchizmusban fuldokló, hiperaktív drogdíler sok idő után összeereszkedik egy estére. Egyikük befutott művész, másikuk önkéntes tűzoltó, aki sötétebb üzelmekből tartja fenn magát. A gimnáziumban barátok voltak, mígnem betoppant életükbe a lány. S most beszélgetnek arról, hogy mit tettek, s mit nem – beszélgetnek arról, hogy beszélgetnek. Feltör a múlt. Meg kell törni, színt kell vallani, egyikük, John (Robert Sean Leonard) bevallja, hogy megerőszakolta Vince (Ethan Hawke) akkori barátnőjét, Amyt (Uma Thurman). Innentől már kusza minden. A szó gömbvillámként cikázik köztük, aztán kopogás az ajtón: megjön az excsaj, s a villám becsapódik. Az először szűzies ártatlanságban lubickoló, gyönyörű Amy egyre jobban magához ragadja a hatalmat a szobában, mindent fenekestül felforgat és végül kegyetlen bosszút áll. Linklater filmjében minden csak verbális síkon valósul meg, a kedvesség, a szeretet, a méreg, a bosszú, mind-mind érintkezés nélkül, egymással szemben állva, csak beszélve történik. A nyelvi aktus filozófiájának oktatófilmje a Visszajátszás: a szemantikai tanszékeken vetíteni lehetne a hallgatóknak. Ahogy Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényében, a Visszajátszásban is minden esemény visszavezethető egy korábbira, a figurák bonyolult és összetett jellemábrázolása nem teszi lehetővé, hogy bármit is megsejtsünk gondolataikból. A beszélgetős regények és filmek a nyelvi kifejezőerő hatalmára épülnek, szereplőik a szemünk előtt alakulnak át a kimondott szavak hatására.
A Visszajátszást a cselekmény történési sorrendjében forgatták, a rendező elmondása szerint maguk is végigizgulták a drámai dialógusokat. Miután a tökéleteset alakító, az államokban íróként is népszerű Ethan Hawke elvállalta Vince szerepét, a másik két színész már szükségszerűen adva volt.
Richard Linklater fontosnak tartja a fiatal filmesek támogatását. 1985-ben létrehozta az Austin Film Societyt, amely kiemelkedő nemzetközi filmeket kutat fel és mutat be Austinban, és nagy összeggel támogatja a texasi filmesek munkáit.
(Visszajátszás, amerikai film. Rendezte: Richard Linklater, írta Stephen Belber, forgalmazza a Budapest Film.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.