Amikor július tizennyolcadikán Valerie Giscard d’ Estaing „Long live Europe!” felkiáltással átadta a közös európai alkotmány alapokmányát, már eldőlt: az ősszel kezdődő államközi egyeztetésekre a kisebbségek ügyének említése nélkül megy a tervezet. Az alkotmányozási folyamattal megbízott Európai Konvent ugyanis elutasította Szájer József erre vonatkozó javaslatát, így egyetlen e tárgyban benyújtott módosítási kísérletet sem szavaztak meg a testület tagjai. A romániai magyarok képviseletében jelen lévő Eckstein-Kovács Péter szövegmódosítása, a „nyelvi sokszínűség” kifejezés szerencsésebb volt, így bekerült az alapokmányba.
Az uniós alkotmánynak legkésőbb a jövő júniusi európai parlamenti választásokig el kell készülnie, de az ambiciózusabb tagországok szerint decemberig befejeződik a munka. Bár Magyarország megpróbált a római kormányközi konferencián egy, a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak védelméről szóló javaslatot beemelni az alkotmányba, szakértők szerint kevés esélye van az elfogadásának. Franciaország például minden módosítástól védi a tervezetet, Noel Lenoir európai ügyi miniszter szerint a kisebbségekről szóló vita önmagában külön ügy, ezért ha fölvetik a kérdést, az újabb problémák láncolatát kelti életre. Különben országában nincsenek jelentős nemzeti kisebbségek, így nekik nem lényegi kérdés a kisebbségi probléma.
A fiatalok által alapított, dániai székhelyű Közösségi Kollégiumokért Egyesület (ACC) ezzel szemben állandó, európai szintű közéleti párbeszédet sürget, és a döntés-előkészítésben való civil részvétel fontosságát hangsúlyozza. Tavaly, Dánia EU-elnökségének első napjaiban ezer fiatal óriási rendezvény keretében megvitatott és kidolgozott egy teljes uniós alkotmánytervezetet. A dán miniszterelnök által megnyitott esemény szimbolikus jelentőséggel bírt: a fiatalokat érdekli a közös alkotmányozó munka, a jövőjüket meghatározó kérdésben ők is szeretnék hallatni a hangjukat. A fiatalok által összeállított munka pozitív visszhangot kapott a konvent munkájában.
Az Erdélyi Közösségi Kollégium megálmodói a kelet-közép-európai régió civil párbeszédét szorgalmazzák. 2001-ben (az Európa Tanács és az Európai Bizottság támogatásával) Székelyudvarhelyen szerveztek kéthetes szemináriumot a csatlakozás által felszínre hozott kisebbségvédelmi kérdések megvitatására. A közösségi kollégiumi formátum szerint a résztvevők a nap huszonnégy órájában együtt vannak, így a különböző etnikai, kulturális háttérrel érkező fiatalok együtt tanulnak, vitáznak és szórakoznak, első kézből szerezve tapasztalatokat egymás sajátos helyzetéről, szokásairól.
Idén augusztusban Marosvásárhelyen, szimbolikus helyszínen szerveztek szemináriumot kisebbség-többség kérdésében ötven, többségében jogi és politikai tanulmányokat folytató vagy frissen végzett európai fiatalnak. A tizenkét országból érkező résztvevők zöme először találkozott a romániai valósággal, a város – erdélyi esettanulmányként – kiváló példája a kérdés fontosságának és bonyolultságának. A fiatalok a rendelkezésre álló két hét alatt termékeny szakmai vitákat folytatva úgy döntöttek, hogy egy alkotmánymódosító javaslatot állítanak össze, amelyben reflektálnak a már meglévő kisebbségvédelmi szabályozásokra és az Európai Konvent által kidolgozott változat által kezeletlenül hagyott problémákra. A közösen megfogalmazott szimbolikus értékű dokumentum a fiatalok hangját képviseli az októberben megkezdődött kormányközi tárgyalásokon, ezért a javaslatot minden uniós és csatlakozni vágyó kormány részére elküldték. A román európai integrációs minisztérium képviselőinek már korábban átadták a javaslatot, míg a magyar illetékes, a Külügyminisztérium EU-s intézményi főosztályának vezetője, Gordos Árpád az elmúlt pénteken vette át Illyés Ágota és Kovács Barna programvezetőktől. A dokumentum olyan alapjogok megvitatását kezdeményezi, mint az állampolgárság, a nyelvhasználat, az oktatás, az önrendelkezés, a politikai szerepvállalás és a kisebbségi média kérdései. Egy intézményrendszer felállítását javasolják, amely hiánypótló módon hatékony problémamegoldást honosítana meg az EU intézményrendszerében a nemzeti és etnikai kisebbségek tekintetében.
A fiatalok arra kaptak ígéretet a magyar illetékestől, hogy javaslatukat tanulmányozni fogják. A dokumentum átadásának idején egy varsói tanácskozáson (ahol az EBESZ emberi jogi és nemzeti kisebbségi előkészítő konferenciáját tartották) átadták valamennyi EU-tagállam, valamint az USA képviselőinek a leendő európai alkotmány kiegészítésére a Magyarok Világszövetsége által készített, a kisebbségi jogokat becikkelyező javaslatot. A tanácskozáson – amelyen részt vettek a magyar kormány képviselői is – különben nem esett szó kisebbségben élő magyar nemzeti közösségekről.
origo.hu
Motoros angyalok segítenek egy beteg kisgyermek családján
