Elfogadhatatlan, hogy a költségvetés kialakításakor nem egyértelműek a prioritások, és a parlament gumijogszabályként kezeli az államháztartási törvényt – jelentette ki Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Bár a számvevők már huzamosabb ideje jelzik a kormánynak, hogy a költségvetés elkészítésekor a feladatok és források nem kerülnek összhangba, a finanszírozási reform előkészítésében mégsem történt érdemi előrelépés.
Az ÁSZ szerint kiegyensúlyozatlan az önkormányzatok finanszírozása. A Pénzügyminisztérium eredeti tervei szerint az intézményfenntartáshoz nyújtott normatív támogatás az inflációt el nem érő mértékben, 2,5 százalékkal, míg a fejlesztési támogatások 37 százalékkal nőnek jövőre. A központi támogatás hiánya miatt több önkormányzatnak át kell ütemeznie vagy el kell halasztania néhány feladatot. A közszféra béremeléséhez szükséges fedezet töredéke épült csak be a támogatásokba, és az inflációs ellentételezés is elmarad, de az áfaemelésből származó árnövekedés kompenzációja sincs beépítve. Emiatt tovább folytatódik az önkormányzatok vagyonfelélése és eladósodása – vélik a számvevők.
A Magyar Televízióban László Csaba pénzügyminiszter a minap kijelentette, hogy a kormány kész befogadni minden olyan módosító indítványt, amely anyagi vonzataihoz az indítványozók a szükséges fedezetet is megtalálják. A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz tegnapi zárt frakcióülése után Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere újságírók előtt bejelentette, hogy a képviselőcsoport négyszázmilliárd forintos átrendeződést eredményező módosító indítványcsomagot terjeszt az Országgyűlés elé, mert a kormány által beterjesztett költségvetés-tervezet nem javítaná a gazdaság versenyképességét.
Elsősorban az adók csökkentésére nyújtanak be módosító javaslatokat, mivel a kormányzati propagandával ellentétben, jövőre jelentősen növekednek az adóterhek. Varga Mihály szerint ezzel a gazdaság versenyképességét lehetne jelentősen növelni. A Fidesz módosító indítványa tartalmaz egy „humánpolitikai blokkot” – tette hozzá Varga Mihály –, amely a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatási szektor, a családok, illetve a nyugdíjasok helyzetét javítaná. Az önkormányzatok a költségvetési törvénytervezet sarokszámainak ismeretében ismét nehéz évnek néznek elébe, ennek megfelelően e területen 120-130 milliárd forint többletjuttatásra lenne szükség – hangsúlyozta az Orbán-kormány pénzügyminisztere. Varga Mihály szerint a Fidesz által készítendő módosító csomag a kiadási oldal átcsoportosítására irányul, így nem növelné jövőre az államháztartási hiányt. Erre egyébként azért is szükség van, mert idén az utóbbi tizenkét esztendő költségvetési hiányát produkálta a kormány.
*
A jövő évi nyolcszázalékos bérnövekedést a várakozásokkal egybeesőnek nevezte, de magasnak minősítette a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap Győrött tartott sajtótájékoztatóján – jelentette az MTI. Járai Zsigmond kérdésre válaszolva közölte: a jegybank szemszögéből az lenne ideális, ha az euró bevezetéséig társadalmi konszenzus alakulna ki a bérek, az árak és a költségvetés alakulásának kérdésében. „Jó lenne, ha a bérek és a termelékenység alakulása összhangban lenne egymással” – hangsúlyozta.
Szólt arról is: célszerű lenne, hogy az euró bevezetése előtt a kormány, a munkaadók, a munkavállalók és a jegybank összefogásán alapuló, harmonikus pályát járjon be a gazdaság. Az euróval összefüggésben leszögezte: a jegybank támogatja a 2008. évi bevezetésével kapcsolatos kormánydöntést.
Ennek feltételei közül kiemelte az alacsony inflációt, a kiegyensúlyozott költségvetést, az alacsony államadósságot. Az euró 200-as bevezetése elérhető, de ahhoz gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség a korábbi években folytatottakhoz képest – szögezte le.
***
Nincs egyezség a bérekről. Hiába érkeztek a megegyezés szándékával az Országos Érdekegyeztető Tanácsba, a szociális partnerek lapzártánkig nem tudtak megállapodni a jövő évi bérajánlásról és a minimálbér összegéről. A kormány ugyanis a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekre bízta, hogy a legkisebb bér összegéről megegyezzenek. A kabinet bruttó hatszázalékos béremelési ajánlatát pedig más-más okokból tartották elfogadhatatlannak a szociális partnerek. A munkaadók egyértelművé tették, hogy ha a számukra kedvezőtlen adó- és járuléktervezeteken – az innovációs hozzájárulás bevezetése, a rehabilitációs hozzájárulás háromszáz százalékos emelése – nem változtat a kormány, nem tudnak bruttó 5-6 százaléknál magasabb béremelést adni, sőt a minimálbér jelenlegi összegének emelkedését sem támogatják. A munkavállalói oldal szerint azonban még a kormány béremelési ajánlata is csak a keresetek reálértékének megtartását jelentheti. A szakszervezetek reálbér-növekedést garantáló bérajánlatot és – adómentességének megtartása mellett – a minimálbér emelését követelték. (B. A.)
origo.hu
Brutális verekedés szakította meg a majálist – videó
