Bár ugyanazokkal az adatokkal számolt, mégis más végeredményre jutott a szakszervezeti és a kormányzati oldal a jövő évi bérajánlással kapcsolatban. A kabinet bruttó hatszázalékos béremelésre tett javaslatot, számításai szerint 5,5-6 százalékos inflációval, valamint a módosított adójogszabályokkal számolva ajánlata átlagosan 0,9 százalékos reálbér-pozíciójavulást biztosít 2004-ben. A szakszervezetek viszont úgy ítélték meg, az ajánlat legfeljebb a bérek reálértékének megtartását, de inkább 0,5-1 százalékos csökkenését jelenti jövőre. A GDP növekedésével megegyező, 3-3,5 százalékos reálbér-növekedés érdekében a szakszervezetek továbbra is kétszámjegyű bérfejlesztést tartanak szükségesnek.
A munkavállalói oldal több javaslatot is megfogalmazott az adójogszabályok módosítására, hogy így javítson a dolgozók nettó jövedelmén. A kormányzati oldal világossá tette, hogy az egészségbiztosítási járulék egyszázalékos emelése, valamint a nyugdíjak adókedvezményének megszüntetése ügyében már nincs tárgyalási mozgástér. Az adómentes étkezési hozzájárulás és a természetbeni juttatások adókedvezményének esetében a kabinet azonban látott lehetőséget a további módosításokra. Az OÉT tegnapi ülésén a kormány a minimálbér 53 ezer forintra való emelésére tett javaslatot, a szakszervezetek – adómentességének megtartása mellett – 55 ezer forintot követeltek. A munkaadói oldal azonban elvetette a minimálbér további emelését, akárcsak a heti munkaidő csökkentésének lehetőségét. A szakszervezetek ugyanakkor kitartottak álláspontjuk mellett, miszerint a munka törvénykönyvében kellene rögzíteni, hogy legkésőbb 2006. január 1-jétől negyvenről harmincnyolc órára csökken a heti munkaidő. A kormány mindössze arra tett ígéretet, hogy a munkaidő csökkentését célzó szakmai tárgyalásokat előkészíti.

Magyar Péternek Lázár János adta meg a kegyelemdöfést