Béralku helyett számháború

Sem a jövő évi bérajánlás, sem a minimálbér emelésének ügyében nem jutottak dűlőre a szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén. Noha bizonyos, az adójogszabályokkal kapcsolatos kérdésekben a kormány lát lehetőséget a további tárgyalásokra, a munkavállalói oldal legfontosabb követeléseit nem tartja megvalósíthatónak.

Bákonyi Ádám
2003. 10. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár ugyanazokkal az adatokkal számolt, mégis más végeredményre jutott a szakszervezeti és a kormányzati oldal a jövő évi bérajánlással kapcsolatban. A kabinet bruttó hatszázalékos béremelésre tett javaslatot, számításai szerint 5,5-6 százalékos inflációval, valamint a módosított adójogszabályokkal számolva ajánlata átlagosan 0,9 százalékos reálbér-pozíciójavulást biztosít 2004-ben. A szakszervezetek viszont úgy ítélték meg, az ajánlat legfeljebb a bérek reálértékének megtartását, de inkább 0,5-1 százalékos csökkenését jelenti jövőre. A GDP növekedésével megegyező, 3-3,5 százalékos reálbér-növekedés érdekében a szakszervezetek továbbra is kétszámjegyű bérfejlesztést tartanak szükségesnek.

A munkavállalói oldal több javaslatot is megfogalmazott az adójogszabályok módosítására, hogy így javítson a dolgozók nettó jövedelmén. A kormányzati oldal világossá tette, hogy az egészségbiztosítási járulék egyszázalékos emelése, valamint a nyugdíjak adókedvezményének megszüntetése ügyében már nincs tárgyalási mozgástér. Az adómentes étkezési hozzájárulás és a természetbeni juttatások adókedvezményének esetében a kabinet azonban látott lehetőséget a további módosításokra. Az OÉT tegnapi ülésén a kormány a minimálbér 53 ezer forintra való emelésére tett javaslatot, a szakszervezetek – adómentességének megtartása mellett – 55 ezer forintot követeltek. A munkaadói oldal azonban elvetette a minimálbér további emelését, akárcsak a heti munkaidő csökkentésének lehetőségét. A szakszervezetek ugyanakkor kitartottak álláspontjuk mellett, miszerint a munka törvénykönyvében kellene rögzíteni, hogy legkésőbb 2006. január 1-jétől negyvenről harmincnyolc órára csökken a heti munkaidő. A kormány mindössze arra tett ígéretet, hogy a munkaidő csökkentését célzó szakmai tárgyalásokat előkészíti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.