Megnyílt a Velencei Biennálé magyar pavilonjának kiállítása

Miként Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár elmondta, a tárlat tizenhárom olyan történetet állít reflektorfénybe, ahol az emberi kreativitás, az emberi tudás és találékonyság, az új utak keresése áll a fókuszban. A 19. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja csütörtök délután nyílt meg.

A május 10-től látogatható Velencei Építészeti Biennálét Intelligens. Natural. Artificial. Collective címmel rendezik meg, és fő témája az intelligencia. A magyar kiállítás a biennálé főkurátora, Carlo Ratti kiáltványára reflektál, aki szerint ahhoz, hogy az építészek szembenézhessenek a mai "lángoló világgal", a körülöttünk lévő összes intelligenciát mozgósítaniuk kell. A magyar pavilon egy speciális, ugyanakkor globális jelenséggel, az építészi pályaelhagyás és az ebből következő sikeres pályamegtalálás kérdésével foglalkozik.

Pintér Márton kurátor és fiatal építészcsapata tizenhárom magyar sikertörténetet mutat be, olyan, építészként végzett neves alkotók munkásságát tárja a nézők elé, akik építészeti tudásukat tanult szakmájukon kívül vitték sikerre és kamatoztatják ma is. Van közöttük feltaláló, tudós, zenész, közéleti, kulturális és médiaszakember, valamint egyetemi oktató. Szerepel a kiállításon például Rubik Ernő, a Kaláka együttes három alapító tagja és a Prezi alapítója is. Egyesek pályaíve még most ível felfelé, míg mások a választott szakterületükön értek el példás eredményeket vagy vívtak ki egyéni intellektuális pozíciót. A közös bennük, hogy pályájuk építészként indult, de végül rokonterületekre vagy egészen más terepre exportálták megszerzett tudásukat. Míg az építészetet szigorú szabályok kötik, addig a sikertörténetek szereplői pályaképéből az olvasható ki, hogy pályamódosítással, új utakon járva hogyan lehet kreatív és innovatív megoldásokat találni.

A Velencei Biennálé magyar pavilonjának kiállítása Fotó: Szabó Zsófia / Ludwig Múzeum

A projekt nemcsak sikertörténeteket mutat fel, hanem egyúttal a jövő építészeinek is figyelmet szentel. Egyrészt a katalógusban minden résztvevő jótanácsokat és útravalót fogalmazott meg a pályakezdő építészhallgatók számára, másrészt a projektcsapat a magyarországi egyetemeken tanuló építészhallgatókat is megkérdezte arról, hogyan vélekednek az egyes sikertörténetekhez kapcsolódó fókusztémákról. A válaszokból kiderül, hogy a fiatalok úgy vélik, egy építész többre is képes egy épületnél, valamint hogy egy jó épület több mint beton, üveg és acél.

A velencei kiállítás egy valaha volt nívós, mára elhagyatott építészirodát idéz meg, ahol az építészek inkább a szakmán kívüli sikerprojektjeiken dolgoznak. A magyar pavilon friss perspektívát és alternatívákat mutat fel pályakezdőknek, pályaelhagyóknak és pályamegtalálóknak egyaránt, és bizonyítja, hogy az építészi tudásra alapozó tehetség kibontakozására nagy szükség van az egyre nagyobb kihívásokkal terhelt világban, hangsúlyozzák a megnyitót követően kiadott közleményben.

Kiemelt kép: A Velencei Biennálé magyar pavilonjának kiállítása Fotó: Szabó Zsófia / Ludwig Múzeum