Bokros is államháztartási reformot sürget

Reformra lenne szüksége a magyar államháztartásnak, amelynek a munkaerő versenyképességének javítását kellene szolgálnia. Az újraelosztás mértéke nemcsak a csatlakozó országok átlagát, de a fejlett EU-országokét is jelentősen meghaladja – mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter egy konferencián. Az MTI közlése szerint a Világbank igazgatója kifejtette: az EU-hoz csatlakozó országokban a monetáris politika jelentősége folyamatosan csökken, s ezzel párhuzamosan nő a fiskális politika jelentősége. A már uniós országokban is a fő gondok a fiskális politika terén jelentkeznek, ez határozza meg a monetáris politika jelentőségét.
Bokros szerint nemcsak a hiány mértéke lényeges, hanem a költségvetési újraelosztás terjedelme és szerkezete is. Magyarországon az államháztartás újraelosztásának terjedelme meghaladja a GDP 52-53 százalékát, ez tíz százalékponttal magasabb, mint a csatlakozó országok átlaga, és legalább öt százalékponttal haladja meg a fejlett nyugat-európai országok átlagát – hangzott el.
A volt pénzügyminiszter rámutatott: a magyar büdzsé hiányát nem lenne szabad a bevételek emelésével csökkenteni, azt a költségvetési kiadások lefaragásával kellene megvalósítani. Magyarországon az elmúlt három évben e téren nem folyt sikeres jövedelempolitika, az éves bérnövekedés messze meghaladta az átlagos termelésnövekedést. Magyarország elkezdte kiárazni magát a világpiacról azon termékek tekintetében, ahol a munkaerőköltség számít. Elhibázott lépés a minimálbér további növelése.
Kovács Álmos, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára kifejtette: bár a helyzet nem drámai, fontos megállítani a folyó fizetési mérleg romlását, s szükség van kiigazításra, de nem a hiány radikális csökkentésére. Elmondta: az 1995. évhez képest jelentősen csökkent az államháztartás kiadása a GDP százalékában, ám még mindig magas, s jövőre sem várható jelentősebb javulás e mutatóban, elsősorban az EU-transzferek megjelenése miatt.
Riecke Werner, a jegybank alelnöke rámutatott: a kormánnyal közösen meghatározott négyszázalékos 2005-ös inflációs cél nem túlzottan ambiciózus, elemzők szerint is megvalósítható. Hozzátette: a jegybank és a kormány újabb közös nyilatkozatára lenne szükség ahhoz, hogy az euró tervezett 2008-as bevezetési időpontjától függetlenül is a háromszázalékos inflációt tekintik árstabilitásnak, mert ha a piac kételkedik a 2008-as bevezetésben, az a kitűzött dezinflációs pálya hitelességét is megkérdőjelezheti.