A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) állítja: a kormányfői megállapodás során a GKM és az orosz Építés- és Lakásügyi Állami Bizottság által aláírt memorandum szövegét eljuttatták más minisztériumoknak, valamint a hazai szakmai érdek-képviseleti szerveknek abból a célból, hogy azt a vállalkozók széles köre megismerhesse. Érdeklődésünkre, hogy melyek ezek a tárcák és szervek, a GKM sajtóosztálya a mai napra ígért választ. A dokumentum alapján magyar magáncégek állami beavatkozás nélkül maguk tárgyalhatnak és köthetnek szerződést orosz partnerekkel, legyen szó magánvállalkozásról vagy állami szervezetről.
Így történhetett, hogy a júliusban hárommillió forintos törzstőkével alapított I.I.H.H. Consulting Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft., „a magyar építők konzorciuma” állami garanciavállalás mellett írhatta alá a szerződést. A banki ügyletekre a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Rt.-n keresztül a magyar állam vállalt garanciát az adófizetők pénzéből. Lapunk szerette volna megtudni a Mehib vezetőitől, hogy a vállalkozás milyen gazdasági hátteret tudott felmutatni, amelynek alapján a biztosító garanciát vállalt az ügyletre, de lapzártáig nem válaszoltak megkeresésünkre.
A valószínűleg erre a projektre alapított kft. egyik tagja a kiváló katonai kapcsolatokkal bíró, jelenleg büntetés hatálya alatt álló Purkald István. Közreműködésével 1998-ban mezőgazdasági gépnek álcázva harcjárműmotorok kerültek ki az országból. Vizsgálat indult, majd a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa tavaly áprilisban elmarasztalta a vállalkozót és társait.
Purkald István az MTI-t úgy tájékoztatta: cége a munkálatok szervezésében vállal szerepet. A tervek szerint 2010-ig évente hárommillió négyzetméternyi lakás építése valósulhat meg, amely – 60 négyzetméteres átlagos lakásnagysággal számolva – évi 50 ezer lakás építését teszi lehetővé.
Független orosz hírügynökségek Purkald kft.-jét már az oroszországi „beruházásra szánt magyar pénzek koordinátoraként” említik.

Botrány Debrecenben: szivárványos zászlót tűztek ki a városházára