Az 1930-as évek végére jószerivel alig maradt épkézláb hanti férfi a tajgában. Pedig ember nélkül éhhalálra volt ítélve a halászatból-vadászatból élő nagycsalád. A rénszarvasokkal sem birkóztak meg egyedül az asszonyok és a gyermekek.
A férfiaknak pedig meg kellett halniuk. Miért? Mert más isteneik, más szokásaik, más filozófiájuk, más életük volt, vagyis különböztek a bolsevikoktól, ezért a szovjet hatalom félt tőlük. A tervek szerint mindannyiukra ez a sors várt volna, de végül Moszkvában úgy határoztak, hogy csupán a sámánokat, a híres vadászokat, a tehetős rénszarvastenyésztőket, vagyis a nemzetségek vezetőit tüntetik el. Tökéletes munkát végeztek: ma sem tudjuk, hová temették a sok ezer kivégzett hanti férfit.
A fiatal nemzedékeket a bolsevikok erőszakkal kollégiumokba szállították, ahol elképzeléseik szerint a kommunista agymosás idővel meghozza a várt eredményt: arctalan szovjet állampolgárokká válnak.
A diákotthonok több száz kilométerre voltak a családok szálláshelyeitől. Éppen ezért, illetve a rendkívül kemény tél miatt a gyermekek csupán nyaranta mehettek haza. Egy helyi mondás szerint Szibériában tizenkét hónapig tart a tél, a többi a nyár. Szóval a családi együttlét legfeljebb két-három hónapra korlátozódhatott.
A kollégiumban a gyerekekről azonnal levettették a hagyományos, vagyis a helyi éghajlathoz igazodó prémruhát, és haszontalan európai gúnyába öltöztették őket. Ettől kezdve természetesen tilos volt a sátán nyelvét, vagyis anyanyelvüket használniuk, az oktatás-nevelés oroszul folyt. Többé nem ehettek nyers halat, nyers rénszarvashúst, nem ihattak friss rénszarvasvért, hiszen – ahogyan felvilágosult nevelőik állították – ilyesmit csak a vadállatok esznek. A megszokott, tápláló élelmiszerek hiánya miatt a gyermekek sokat betegeskedtek. S végezetül esténként sem ősi dalaik, meséik ringatták álomba a kis hantikat.
Akkortájt az Északi-sarkvidéken ritkán járt vándorfotográfus. Ráadásul az ördögi masinától féltek is a hantik. Azt képzelték, hogy a fényképezőgép ellopja a lelküket. Mindezek dacára a képen látható anyuka a vászon elé merészkedett és a gyermekének emlékképet készíttetett.
Hogy kisfia mindig láthassa aggódó arcát.
origo.hu
Nem fog hinni a szemének – Mutatjuk, milyen esszéket írt volna a ChatGPT a magyarérettségin!
