Az ágazat életben maradását segítő javaslataink egy részét nem támogatja az Országgyűlés gazdasági kabinetje – mondta lapunknak Cseh József. A Magyar Könnyűipari Szövetség főtitkára örömmel fogadta volna, ha a grémium ülésére meghívják a szövetséget is.
Szakemberek úgy látják, hogy állami védőintézkedések hiányában végzetes kárt szenvedhet a könnyűipar, ezért hosszú ideje vészjelzéseket adnak a politika felé. Úgy tűnik azonban, a hatékony támogatás még várat magára. Miközben a hazai kereskedőknek számtalan jogszabálynak és előírásnak kell megfelelniük, addig egyes piacokon a külföldiekre ez nem igazán vonatkozik.
Szakértők szerint rendkívül nagy veszteséget szenved el a könnyűipar a távol-keleti országokból érkező cipők, pólók és dzsekik alulszámlázása miatt. Becslések szerint a kiesett forgalom éves szinten meghaladja a hetvenmilliárd forintot. A másik komoly problémát a termékek valótlan megnevezése okozza. A közterhek megfizetése alóli kibúvás módszere, hogy a távol-keleti importáru származási helyének egy uniós tagországot jelölnek meg, s így az után megspórolják a vámot.
*
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) – a használt autók importjában korábban alkalmazott Schwacke katalógushoz hasonló – kiadványt készített, amellyel lényegesen könnyebb a könnyűipari termékek azonosítása, az ár megállapítása.
Cseh József rámutatott: a vámosok a kialakult állapot rendezésére az utóbbi egy-két évben sokat tettek, aminek eredményeképpen javult a helyzet. A szigorítás miatt sok esetben a határ túloldalán várakoztak az illegális szállítmányok a megfelelő pillanatra, hogy hazánkba hozhassák a távol-keleti árukat. Pozitívum volt, hogy a szigorítás következtében a kereskedők részéről nőtt a hazai termékek iránti kereslet. Probléma azonban, hogy a vámosok leterheltsége miatt néha enyhül a szigor.
Fejtörést okoz az ágazat szereplőinek a minimálbér szintje is. Így azt javasolta a szövetség – ismertette a főtitkár –, hogy az Orbán-kormány idején biztosított 15 milliárdos kompenzációt ismét be kellene vezetni. Ezt az ötletet azonban nem támogatta a szaktárca – tette hozzá, majd aláhúzta: nem fogadták el azt az elképzelést sem, hogy a munkaintenzív tevékenységek fejlesztése – ami a Nemzeti fejlesztési tervből is kimaradt – önállóan szerepeljen. Cseh József ismertette: bár a számlaadással kapcsolatos javaslataikat a pénzügyi tárca felkarolta, annak bevezetését az Alkotmánybíróság utasította el.
A szakember szerint a 130 ezer embernek munkát adó ágazatban idén várhatóan 15-20 ezer ember veszítheti el az állását. Berényi Ferenc, az MKSZ elnöke korábban azt mondta: kétszáz ember utcára kerülése az első évben 250-300, később 150 milliós kiadást jelent az államnak. Így a főtitkár által prognosztizált húszezerrel több munkanélküli – átlagot számolva – évi húszmilliárd forint kiadást jelent az állami büdzsének. Cseh József ismertette: nemrég Belgiumban a korábbi hatvanezer alkalmazott helyett 35 ezer munkahelyének megmaradásáért dolgoztak ki egy programot. Ez idehaza is megoldás lenne, ám ehhez forrásokat és támogatást kell biztosítani. A szakember úgy látja, hogy ez nemcsak fejlesztési, de szociális kérdés is. Az államnak ugyanis olcsóbb a munkahelyeket megtartani, mint a segélyeket fizetni. A könnyűipari cégeknek nehézséget okoz az egészségügyi hozzájárulás megfizetése is. Cseh József szerint a feldolgozóipari cégek tavaly 39 milliárd forintot fizettek be, amelyből 6,5 milliárdot tettek ki a textil-, ruha- és bőripari cégek befizetései.
Az ágazat jövőjét firtató kérdésünkre a főtitkár az alábbiakat mondta: tavaly a 2001. évi termelés volumenének csupán 97 százalékát tudták teljesíteni a textilesek, a ruhaipar 96,5, míg a bőr- és cipőipar 91,2 százalékát. Ez év első hat hónapjában ezek a mutatók 88, 90 és 77,5 százalékosak, vagyis tovább apadtak. Hozzátette: nem tudja, hogy mit hoz a jövő esztendő, ám eddigi tapasztalatai alapján nem sok jóra számít.

Nemrég még Pressman tesztelte az ellenzék élére, most Brüsszelben kapott vezető állást Gyöngyösi Márton