Iráni reformeré a Nobel-békedíj

Mindazokat az irániakat illeti a díj, akik a demokráciáért harcolnak – mondta Shirin Ebadi iráni jogásznő, író, emberjogi aktivista, aki teljes elképedéssel fogadta a norvég bizottság tegnap bejelentett döntését, amelynek értelmében idén ő kapta meg a Nobel-békedíjat. A Párizsban tartózkodó 56 éves Ebadi a leginkább esélyesnek tartott II. János Pál pápát, továbbá Václav Havel volt cseh elnököt megelőzve kapta meg az 1,32 millió dollárral járó díjat, amelyet december 10-én adnak át Oslóban.

Az indoklás szerint a jogásznő „a demokráciáért és az emberi jogokért” kifejtett tevékenységével érdemelte ki az elismerést. Shirin Ebadi volt Irán első női bírája, mielőtt az 1979-es iszlám forradalom nyomán lemondásra kényszerítették. Azóta ügyvédként és egyetemi tanárként dolgozik, gyakran vállal kényes ügyeket. Hírügynökségek értékelése szerint a bizottság az iráni demokratikus fejlődésnek és a mérsékelt muzulmánoknak próbál támogatást nyújtani, hiszen a jogásznő a fundamentalisták állandó céltáblája.

Ebadi hithű muzulmánnak tekinti magát, de nem lát ellentmondást az iszlám és az alapvető emberi jogok között – nyilatkozta Ole Danbold Mjos, a Nobel-bizottság elnöke.
A gyermekek és nők jogaiért töretlen küzdelmet folytató asszony kitüntetését világszerte üdvözölték, sőt vatikáni források szerint II. János Pál pápa is gratulálni kíván Sirin Ebadinak, külön kiemelve örömét, hogy a Nobel-békedíjat egy muzulmán nő kapta. A Szentszék egyelőre nem kommentálta azt a tényt, hogy a várakozásokkal ellentétben mégsem a pápát tüntették ki.
Kiábrándultság és csalódottság jellemzi ugyanakkor Olaszországot az első nyilatkozatok alapján. „Sajnáljuk, ez alighanem egy elszalasztott lehetőség volt, most egyszerűen szóhoz sem jutunk”– mondta például az Assisi szerzetesrend szóvivője. Giulio Andreotti volt olasz kormányfő, örökös szenátor azt emelte ki, hogy megítélése szerint az oslói döntéssel semmit sem veszített a pápa. Csalódásának adott hangot Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás szakszervezet egykori alapítója is. 1983 Nobel-békedíjasa szerint a kitüntetést valamennyi élő személy közül a szentatya érdemelte volna meg a legjobban.
***
Felemás iráni reagálás. A kitüntetés még Iránban is komoly visszhangot keltett, olyannyira, hogy először még Abdollah Ramezanzadeh, a teheráni kormány szóvivője is olyan bejelentést tett, miszerint országa üdvözli az oslói döntést. „Boldogok vagyunk, hogy a nemzetközi közösség egy iráni muzulmán nőt választott ki a béke érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként”– fejtette ki a szóvivő, aki nem sokkal később visszavonta nyilatkozatát, mondván, azt magánszemélyként tette, nem az iráni kormány nevében. (MTI)