Jön a harmincforintos tojás

Javulóban van a tojáspiac, az eddigi nagyon rossz helyzetben lévő ágazat helyzete az elmúlt egy-két hétben megfordult – tájékoztatta lapunkat Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BT) titkára. A tojáspiac számára áldatlan állapot a húspiaci válság miatt alakult ki, mert sok keltetőtojás jelent meg az étkezési tojáspiacon, ráadásul a selejtes tyúkokat sem vágták le, így azok a háztájiban tovább termeltek.
A javulást az is elősegítette, hogy a válság miatt a termelők egy része abbahagyta a termelést, mert nem bírták az önköltség alatti értékesítést. A hiány 150–200 ezer tojótyúkférőhelyben mérhető, de a kiesés ennél nagyobb, mert az első kilenc havi adatok azt mutatják, hogy a jércetelepítési kedv is csökkent. Mintegy 350–400 ezer darabbal kevesebb állatot telepítettek a baromfitartók – mondta Földi Péter. Ez a tény arra is rámutat, hogy nincs pénz az ágazatban, és a termelők a régi állományokat termeltetik tovább – tette hozzá.
A szakember a javulás harmadik okaként elmondta, hogy az európai piac most érzi meg a holland baromfiválság hatásait, amit felerősít az is, hogy a közösségben már sokkal szigorúbban számon kérik az állatjóléti előírások betartását. Ennek következtében most 15-20 százalékkal kevesebb tyúk termel ugyanakkora területen.
A kereskedelmi adatokról Földi Péter elmondta, az idén szeptember végéig hetvenmillió darab tojást exportáltunk, szemben az évi szokásos tízmillióval. Ez a menynyiség lehet, hogy így sem sok, mégis jót tesz a belföldi piacnak, annyira, hogy most a tojás ára húsz forint fölött van. Az önköltség azonban 12-13 forint volt, de a takarmányárak és az energiaár emelkedésével további húszszázalékos önköltség-növekedéssel számolunk. Az önköltség tehát 14 forint fölé is emelkedhet, aminek következtében karácsonyra egy tojás ára a harminc forintot is elérheti – folytatta. Hiába lett a karácsony a főszezon, még ekkor sem kell az importtojástól tartanunk, mert a környező országokban is magas a tojás ára. Úgy néz ki, ez a darabonkénti harmincforintos ár az EU-ban is megmarad, sőt ott az állatjóléti és más törvényi szabályozások fogják felhajtani az árat – tette hozzá.
A BT korábban mintegy egymilliárd forintos anyagi segítséget kért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól az ágazatban tevékenykedő gazdálkodók anyagi megsegítésére, mondván, hogy az aszálykár miatt a takarmányárak megemelkedtek, és ez rendkívüli módon sújtja a tenyésztőket.
Földi Péter hangsúlyozta, nem „friss” pénzről van szó, hanem a már odaítélt támogatások átcsoportosítását szeretnék elérni, mert azok egy részét különböző okok miatt nem tudják lehívni a termelők. A BT ezzel azt szeretné elérni, hogy az agrárkormányzat a haszonállattartás után járó támogatást – amely csirke esetében jelenleg 16,8 forint, egyéb szárnyasnál pedig 8,2 forint kilogrammonként – hat forinttal emelje meg kilogrammonként. A takarmányköltségek az aszályos időjárás miatt már most is 10-20 százalékkal magasabbak, mint korábban, ami kilogrammonként 12-15, esetenként akár 20 forintos drágulást jelent. Ez, tekintettel arra, hogy a baromfitartók önköltségének 60-65 százalékát a takarmányköltségek teszik ki, érzékenyen érinti a termelőket.