Királylány

Egy furcsa szertartás lehet az a banánhéj, amelyen elcsúszhat Románia EU-integrációja – szeptember végén Nagyszebenben egy tizenkét éves kislányt kényszerítettek tizenöt esztendős férjéhez. A hatalmas nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó lagzi után a hatóságok visszavonnák a frigyet, de ez másfél millió szavazó haragját válthatja ki egy évvel a választások előtt.

Florin Cioaba, az önjelölt cigány király már öt évvel ezelőtt odaígérte lányát a szintén tehetős roma család akkor tízéves fiának. Az üzlet akkor ötszáz aranyat hozott számára, így hiába rohant el a tizenkét éves lány az esküvőről, a család „rábeszélte” a szertartás folytatására. Az egy hétig tartó lagzi alatt a násznép limuzinjainak mozgását a nagyszebeni rendőrség biztosította. Mivel a román törvények értelmében csak tizenhat éven felüli állampolgárok házasodhatnak össze, az anyakönyvvezető előtti szertartás elmaradt, de az egyházi esküvőt és a fotózást megtartották.
A négymilliárd lejbe (huszonhétmillió forintba) kerülő mulatság kiváltotta a minimálbéren élő román többség irigységét: a menyasszony ruháját Olaszországból hozatták négyezer euróért, a szőnyegeket Bécsben vásárolták, a virágok pedig Bukarestből érkeztek. Az egyik násznagy az ország korábbi belügyminisztere, Doru Viorel Ursu volt, az ünnepségre további négyszáz közéleti személyiséget, zenészt és üzletembert hívtak meg. A gyémánt fejéket viselő, az általános iskola hatodik osztályába járó menyasszonyt tizenkét nyoszolyólány kísérte, a vendégsereg pedig ötven sült disznót fogyasztott el a többi falnivaló mellett.
A szertartás alatti incidens után a család szóvivője, Dana Cherendea megnyugtatta a nagyszámú újságírót, hogy bár „egész nap zokogott a lány, az esküvőt nélküle is megtartjuk”. Azt is sejteni engedte, hogy a lányt a lakodalom után megbüntetik illetlen viselkedése miatt. Az ara nagynénje az AP hírügynökségnek azt nyilatkozta: „Ana-Mariának nem volt beleszólása ebbe a házasságba. Már akkor eldöntöttek mindent, amikor hétéves volt. A cigány hagyományok néha elég kemények és igazságtalanok.”
A nászéjszaka után a vőlegény családja büszkén mutatta be a nászi ágy beszennyezett lepedőjét, igazolva a házasság elhálását. A szóvivő ekkor úgy vélekedett: „Ana-Maria otthagyja az iskolát, és teljesíti asszonyi kötelességét. Segíteni fog az anyósának a főzésben, takarításban, és gyermekeket nevel. Nem számít, ő mit akar.”
A tradicionális roma esküvő valószínűleg kis színes hír maradt volna a román tévéhíradókban és a bulvársajtóban, ha az esemény valamiért nem lépi át a világ vezető médiumainak ingerküszöbét. Az AP tudósítása után beindult a nagyüzem: a lakodalomról és emberjogi vonatkozásairól beszámoltak a nagy hírtelevíziók, cikkek jelentek meg amerikai és kanadai napilapokban, a spanyol El Pais pedig hét végi számának egész utolsó oldalát a témának szentelte.
A nemzetközi sajtó felháborodott cikkei után Romániában is elindult a lavina, és egyre többen kezdtek a gyermekjogok megsértéséről, népszokással takargatott nemi erőszakról, a tradíció és a törvény ütközéséről beszélni. Emberjogi aktivisták és az Európai Parlament képviselője tiltakozó nyilatkozatot adott ki, a román Emberi Jogok Szövetségének vezetője pedig úgy vélekedett, hogy törvénytelen a házasság. Emma Nicholson bárónő, az Európai Unió Románia-raportőre levelet írt a román belügyminiszter-helyettesnek, Serban Mihailescunak, amelyben kifejtette: az esküvő súlyosan sértette a gyermekek jogait, azért semmisnek kell nyilvánítani a frigyet, és kezelni kell a frigy által okozott traumát. „Elvárnám a szociális munkásoktól és rendőröktől, hogy haladéktalanul törjenek be és ragadják ki a lányt a bántalmazás helyzetéből” – nyilatkozta a BBC-nek. A bárónő arra figyelmeztette az EU-tagságra váró országot, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása alapkövetelmény az EU-ban. „Romániának még sok gyenge pontja van ezen a téren, ami nagyon megnehezíti a csatlakozási folyamatot” – mondta.
A nemzetközi szinten megszólított román hatóságok lépéskényszerbe kerültek. Serban Mihailescu a Pro Tv-nek nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy az ifjú párt gyermekvédelmi központba helyezik, amíg a nagyszebeni rendőrség és ügyészség kivizsgálja az ügyet. Az országos médiatanács elnöke sajnálatát fejezte ki, amiért a televíziók és a sajtó pozitív eseményként mutatta be a lakodalmat, és nem vette észre, hogy ott valójában erőszak történt.
A kormányfő véleményét az Adevarul című politikai napilap Igaza van a bárónőnek címmel közölte. Adrian Nastase szerint a tradíció fölött áll a törvény, az esemény pedig büntetőjogi kategória, és úgy is kezelik. A cigányság parlamenti képviselője barbárságnak tartotta a kényszerházasságot, míg az egykori belügyminiszter és násznagy szerint „tudomásul kell venni az évszázados hagyományokat”. Szerinte különben nem igaz, hogy kirohant az ara az esküvőről – azért sietett a mosdóba, mert nagyon szorította a szükség.
Egy héttel a lakodalom után a román hatóságok felszólították az ifjú párt, hogy váljanak külön egymástól. A szebeni gyermekvédelmi hatóság vezetője, Anca Dragan a gyerekek állami gondozását is kilátásba helyezte, mivel az akaratos szülők mellett nincsenek biztonságban. Az unió szociális megbízottja, Anna Diamantopoulou arra figyelmeztette a romákat, hogy nem jogos a diszkrimináció elleni küzdelmük, ha közben lábbal tiporják saját sorstársaik emberi jogait. „Ha a hagyományok az alapvető emberi jogokkal ütköznek, a tradícióknak kell alkalmazkodniuk” – jelentette ki sajtóközleményében.
A hatóság határozott fellépését az örömapa „a királyi család ellen irányuló kabarénak” minősítette. Florin Cioaba azt mondta: „Apaként nagyon jól tudom, mi jó a gyerekeimnek. Nálunk, romáknál az a hagyomány, hogy fiatalon házasítjuk ki őket.” A király levelet írt Emma Nicholsonnak is, amelyben kifejtette: „A normalitás, valamint az önmeghatározáshoz, illetve a tradícióink és szokásaink betartásához való alapvető emberi jogok nevében arra kérem, őrizzük meg a nyugalmunkat nyilatkozatainkban és a tetteinkben.”
A jelenlegi román hatalom kettős présbe került az esküvővel: az EU-csatlakozás finisében egyáltalán nem tesz jót az ország imázsának a „barbár esküvő” adta nemzetközi médianyilvánosság. Ugyanakkor egy évvel a választások előtt egyre fogy a kormány és Adrian Nastase népszerűsége, így a hivatalosan félmilliós, ám valójában ennek három-négyszeresét is kitevő roma kisebbség voksára nagy szükség van, ezért nem szeretnék a roma királyt és népét magukra haragítani. A fiatalkorúakat egybeadó roma lakodalmak ellen ugyanis eddig semmi kifogása nem volt a hatóságoknak. A romakérdés már korábban is sok gondot okozott a kormánynak, ugyanis a schengeni országokat elözönlő, koldulásból és lopásból élő cigányok miatt újra felmerült a román állampolgárok vízummentességének megszüntetése is. A hatóságok válaszul bevonták a vétkezők útlevelét, és korlátozták a cigányok kiutazását, újabb témát adva a világsajtónak.
Magyar szemmel különösen érdekes, hogy egy bulvárhír hozza kellemetlen helyzetbe Romániát, miközben a világsajtó érdeklődését nem keltik fel a másfél milliós magyar kisebbség elleni intézkedések. Az aradi szoborügy, a csángókérdés, az állami magyar egyetem létrehozásának folyamatos elodázása vagy az egyházi ingatlanok visszaadásának szabotálása ugyanis nem téma – de még Iliescu államelnök holokauszttagadó kijelentései sem keltettek akkora médiafigyemet és politikai tiltakozást, mint a cigány király lányának esküvője.