Ez az egész ügy nem rólam, Kondor Katalinról szól, hanem a Magyar Rádió elnökéről, ezért a közrádió jogászai megteszik a megfelelő jogi lépéseket az ügyben – mondta el lapunknak Kondor Katalin. Szerinte a Népszava felépített támadássorozatot intézett ellene, amelynek célja, hogy eltávolítsák posztjáról. Kondor elmondta: napokon belül elküldi levelét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetőjének, amelyben nem fogja magát közszereplőnek minősíteni, mivel szerinte ezzel megsértené a médiatörvényt, s ez alkotmányjogi kérdés. Ugyanakkor felhatalmazza a titkosszolgálat levéltárát, hogy minden róla szóló iratot hozzon nyilvánosságra. Hozzátette: az ártatlanságot ebben az ügyben nagyon nehéz bizonyítani, mert minden mondat magyarázkodásnak tűnhet.
Az ügynökvádat megfogalmazó Népszava tegnapi számában egy, a neve elhallgatását kérő állítólagos operatív tiszt, bizonyos József úgy nyilatkozott: Kondor jól kiképzett és magas szakmai színvonalon dolgozó, fegyelmezett titkos megbízottja volt az állambiztonsághoz tartozó BRFK III/II–B alosztályának. Az egykoron ipari kémelhárítással foglalkozó tiszt, aki – állítása szerint – 1979 és 1983 között volt Kondor operatív tisztje, elmondta: a hazafias alapon beszervezett rádióelnök Vári fedőnéven megbízásairól rendszeresen és szükség szerint kézzel írt munkajelentéseket.
Bálint László egykori állambiztonsági alezredes, kutatótörténész, Kondor Katalin szakértője ezzel szemben az üggyel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón leszögezte: ha József valóban kapcsolattartó tiszt lett volna, szerepelnie kellene a 6-os, nyilvántartási kartonon. Kitért arra, hogy a főhadnagy a lapnak közölt állításai nem bizonyítanak semmit. Bálint szerint a Népszava által nyilvánosságra hozott 6-os karton hitelesnek tekinthető, ám abban több manipulatív retusálás van az eredeti, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából megkapott papírokhoz képest. Hozzátette: nincs bizonyíték arra, hogy megtörtént volna Kondor beszervezése, sem annak, hogy a rádióelnök együttműködött volna az állambiztonsági szolgálattal. Mint mondta, a hozzáértők szerint az előző rendszer titkosszolgálatainál fordult elő olyan eset, hogy statisztikai alapon, tudtuk nélkül szerveztek be egyeseket. Akárcsak az, hogy olyanok nem szerepeltek a nyilvántartásokban, akik úgy tudták, beszervezték őket. Bálint László viszont kételyeit fejezte ki a karton másolatának hátoldalán látható adatokkal kapcsolatban. Példaként említette, hogy noha az akkor hatályos rendelkezések alapján legkésőbb 72 órával a beszervezés után nyilvántartásba kellett volna venni az új titkos megbízottat, itt ez majdnem egy hónapot késett. Ez szavai szerint elképzelhetetlen, hacsak a beszervezés körül nem adódtak valamiféle problémák. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a beszervezés után az azt végző operatív tisztnek személyesen kellett kitöltenie a kartonokat, ebben az esetben viszont két helyütt is hibásan szerepel ennek a személynek a neve, míg a kartonon nem tüntették fel a kapcsolattartó személyének változása miatt szükséges adatokat.
Mint mondta, a beszervezés akkor lenne bizonyítható, ha létezne egy írásszakértő által Kondornak tulajdonított, kézzel írt, a saját aláírásával megerősített, együttműködést vállaló nyilatkozat. Hozzátette: különbséget kell tenni a beszervezés és az azt követő szervezetszerű titkos együttműködés között is, amire Kondor Katalin esetében szintén nincs bizonyíték. – Nehezen hiszem el, hogy a Népszava bement volna a Falk Miksa utcai épületbe, és kikunyerálta volna ezt a kartont – mondta az egykori állambiztonsági szolgálat hálózati rendszerének részét képező 6-os karton napilaphoz kerüléséről. Hozzátette, fordítva elképzelhető a történet. – Önmagában a titkosszolgálat egy ilyen akcióra, amely a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénnyel tökéletesen ellentétes, nem mer vállalkozni anélkül, hogy valaki le ne vegye róla a szájkosarat – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: így az a kérdés, ki tartja a pórázt, és ki vette le a szájkosarat. Hangsúlyozta, az ügyben a Népszava által megszólaltatottak egyike sem merte kijelenteni, hogy „a szóban forgó karton minden kétséget kizáróan tökéletesen valódi, és a rajta szereplő adatok kivétel nélkül mind a valóságnak megfelelőek”. A 6-os karton a Népszavában megjelent másolatán található manipulációk alapján Bálint László kizárhatónak nevezte, hogy az az 1989-es állambiztonsági zűrzavar idején került volna ki. A másik lehetséges verzióként azt említette, hogy az idén készült a másolat.
origo.hu
Gázolás miatt állt le a közlekedés Sárospataknál
