A MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) szerint sincs meg a harmincszázalékos nemzeti kiegészítő támogatás a 2004-ben tervezett agrárköltségvetésben – jelentette be tegnap Horváth Gábor, az érdekvédelmi szervezet főtitkára. A fejlesztési típusú támogatások, valamint a folyó kiadások, jövedelemtámogatás című agrár-költségvetési fejezetben ugyanis 25,5 és 105,5, azaz összesen 131 milliárd forint van a kilencvenmilliárdos, harmincszázalékos kiegészítő nemzeti támogatás, az erről az évről áthúzódó 80-90 milliárdra becsült determinációk (fizetési kötelezettségek) és az agrártárca által nyolcvanmilliárdra becsült notifikált támogatások kifizetésére – ismertette Horváth Gábor. (A notifikált támogatások közé tartoznak többek között az unióban közvetlenül nem támogatható sertés- és baromfiszektornak folyósítható támogatások.)
A MOSZ tegnapi állásfoglalása cáfolja Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára azon kijelentését, amely szerint a 2004-es költségvetési javaslatban a harmincszázalékos kifizetést lehetővé tevő forrás is benne van, mert annak kifizetését a kormány vállalata.
A MOSZ számításai szerint azonban a legjobb esetben is csak 40-50 milliárd forintból gazdálkodhat az agrártárca. Az sem javít a helyzeten, hogy a jövő évi költségvetés tervezésénél nem vették figyelembe, hogy az unióban nem naptári, hanem gazdasági évvel számolnak. Ezért a 30 százalékos kiegészítő támogatás is csak december elseje után folyósítható, akárcsak az unió 25 százalékos támogatása. Ez viszont azt jelenti, hogy a 2004. évi 90 milliárdos kiegészítő támogatás a 2005. évi költségvetést terheli a 2004-re járó 25 százalékos uniós támogatással együtt. Ugyanis ezt a 76 milliárd forintos összeget is az agrárköltségvetésben kellene elkülöníteni, mert ezt a támogatást az EU utólag fizeti ki. Ahhoz pedig, hogy a magyar gazdák a jövő évi uniós közvetlen kifizetésekhez vagy azoknak legalább egy részéhez hozzájuthassanak, a költségvetésben a magyar államnak ezt meg kellett volna előlegeznie – mondta Horváth Gábor.
A MOSZ főtitkára úgy vélte, hogy az uniós közvetlen kifizetéseket a kormányzat hitelből akarja finanszírozni, és így eljuttatni a gazdálkodóknak. Erre lehetőség is van, mivel előlegként az uniós közvetlen kifizetések 50 százalékát indokolt esetben felveheti a gazdálkodó – mondta Horváth Gábor, de arra is rámutatott, hogy nem lehet évről évre hitelből fedezni a támogatásokat, mert akkor a „jövőt esszük meg”. Emellett az EU-s támogatások mértéke évenként emelkedik, ami azt eredményezi, hogy növekvő adósságterhet görget maga előtt az ágazat. Ilyen hozzáállással a megengedettnél egy évvel korábban vonul ki az agrárium finanszírozásából.
Németh Imre mezőgazdasági miniszter a MOSZ kijelentéseire reagálva elmondta: az uniós támogatásokhoz szükséges 30 százalékos nemzeti kiegészítést ki fogják fizetni. A szaktárca már dolgozik egy olyan konstrukción, hogy a termelők a jövő év második felének elején valamilyen formában segítséget kapjanak. Hozzátette: a jövő évi források egy részét azonban még az áthúzódó kifizetési kötelezettségekre kell fordítani.

Erős fordulat következik az időjárásban, kiadták a riasztást