Palackba zárt Édes élet

Árvay János, a tokaji borok egyik mestere szerint ahhoz, hogy a vásárlók megtapasztalják Tokaj igazi értékeit, még nagyon sokat kell dolgozniuk. Úgy látja, hogy a kilencvenes évek hatalmas átalakulásai után csak egy út van előttük, a kimagasló minőség előállítása, a hozzá való megfelelően magas árral társítva, amire felkapják a fejüket a vásárlók. A borász azonban nemcsak aszúban, hanem száraz fehérborban is gondolkodik, hogy a borvidéket ne csak az édes borokhoz kössék.

Nagy Ottó
2003. 10. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Összesen hét faluban, 27 dűlőben és 72 hektáron gazdálkodik Árvay János, az Árvay és Társa Pincészet tulajdonosa. A tokaji borok egyik mestere a napokban fejezte be Tokaj belvárosában korszerű feldolgozó-, palackozóüzemének építését, ahol egy vinotékát és több kóstolóhelyiséget is kialakíttatott. Az övé azonban Tokaj egyik legrégibb, körülbelül ötszáz éves pincéje is, amely annak idején a Garai család birtokában volt. Itt találóan arról beszélt, hogy a hatvanas, hetvenes években Hegyalján senkinek nem volt jövőképe, nem tudta szinte senki elképzelni, hogy itt egyszer még lehetnek magánbirtokok. Ezt a kilátástalanságot erősítette, hogy a hatvanas évektől a helyi borászat is a tömegtermelés felé mozdult el, és az exportot is egy cég tartotta kézben. Ez a tespedés aztán azt eredményezte, hogy Hegyalja elszakadt a világtól, és hiába hallottak sokat az emberek Tokajról, hiába olvastak róla sokat, mégis csalódtak benne és a tokajiban – mondta Árvay János.
Ma, a kilencvenes évek hatalmas átalakulásai után csak egy út van előttünk, a kimagasló minőség előállítása, a hozzá való megfelelően magas árral társítva, amire felkapják a fejüket a vásárlók, és megtapasztalják Tokaj igazi értékeit. Ehhez azonban nagyon sokat kell dolgozni. Egy hektár szőlő megművelése másfél millió forint, és ha hektáronként csak 10-12 hektolitert szüretelek – márpedig minőséget csak bizonyos termelés alatt lehet elérni –, akkor a bort sem adhatom olcsón. Mi sok mindent használunk az évszázados tapasztalatokból. Például egy tőkén maximum hét fürt maradhat szüret előtt. Ezzel érjük el, hogy a borok koncentráltabbak, jobban kidomborodnak a dűlőkarakterek. A hírnévhez kell a minőség és a magas ár.
Szakmai titkairól Árvay János elárulta, korábban, amíg a francia tulajdonban lévő Disznókő Rt.-nél dolgozott, sokat tanult a franciáktól. Ők azt mondták, hogy lehet szép egy dűlőszelektált bor, de komplexebb lehet a több borból készített házasítás az ízharmónia miatt. A borász ezért gondosan szelektálja a szőlőt, és minden évben válogatások tucatjaival dolgozhat és állíthat elő igazán egyedi borokat. Ilyen például a Hétfürtös címkével ellátott, Édes élet elnevezésű borkülönlegessége is.
Érdekes azonban, hogy Árvay János nagy terve mégsem az aszúkról, vagy csak az aszúkról szól. Ő, hogy bebizonyíthassa Tokaj sokszínűségét, nagy száraz fehérbort akar készíteni, furmintból vagy hárslevelűből, hogy a borvidéket ne csak az édes borokhoz kössék, és megmutathassa mindenkinek, hogy itt sem kell sémákban gondolkodni.
Árvay János egyébként azt vallja, ha az ember elég kitartó, akkor is képes jó bort készíteni, ha szinte semmi modern eszköz nem áll rendelkezésére. Hiszen a mai modern eszközök is csak a régi mesterségbeli fogásokat másolják le. Másrészt – folytatta – egy jó szakember a természet segítségével kint a szőlőben megalkot 150 százalékot. Minden ezt követő munkánál már csak elvenni lehet ebből. A jó borász, ügyesen dolgozva, azonban el tudja juttatni a borkedvelők poharába a száz százalékot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.