Pénzmosás: sok múlik a bankok vezetésén

A pénzmosás elleni jogszabály alapján a pénzügyi szolgáltatók meghatározott körének az úgynevezett gyanús tranzakciókat jelentenie kell a rendőrségnek. Ugyanakkor gyakori gond, hogy részben szubjektív megítéléstől függ, az intézmény gyanúsnak minősít-e egy tranzakciót vagy sem. Charlie Patrick, a KPMG szakértője szakanyagot készített arról: hogyan csökkenthető a megítélés szubjektivitása, amelyet eljuttattak a Magyar Nemzethez.

Hunyor Erna
2003. 10. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyik alapvető eleme a pénzmosás elleni új jogszabálynak, hogy a pénzügyi intézmények meghatározott körének a gyanús tranzakciókat jelentenie kell a rendőrségnek. Az esetek egy részében azonban többnyire szubjektív megítéléstől függ, hogy az intézmény gyanúsnak minősít-e egy tranzakciót, eseményt vagy sem. Ez a szubjektív elem ugyanakkor jelentősen csökkenthető, ha a társaság saját ügyfeleiről alapos profilt készít, és azt következetesen alkalmazza az egyes pénzügyi események értékelésekor – véli tanulmányában Charlie Patrick, aki valószínűtlennek tartja, hogy valaha is születhet egzakt definíció arra, mi tekinthető gyanúsnak. „Ezért azt sem reális elvárni, hogy minden gyanús ügyletet jelenteni fognak, hiszen az események értékelése is részben szubjektív.” A gyanú vélelmezése sok tényezőtől függ: a pénzintézeti dolgozók tudásától, tapasztalatától, kockázat-tudatosságától és az egyes ügyfelek ismeretétől. Tény az is, hogy a magasabb kockázati toleranciával bírók később kezdenek gyanakodni.
Charlie Patrick, aki 15 országban foglalkozik csalások, korrupciós ügyek és vállalati bűncselekmények kivizsgálásával, úgy véli: noha a felügyeleti szervezetek több listát is összeállítottak példaként arra, mi tekinthető gyanús ügyletnek, ennek eldöntéséhez két alapvető eljárás szükséges: az ügyfelek hiteles azonosítása és alapos ügyfélprofil készítése. Ezek segítségével megállapítható, hogy a kliens aktuális tranzakciója milyen mértékben tér el a profil szerinti normális ügymenettől.
A szakértő leszögezte: az ügyfélprofil elkészítéséhez számos kérdést tisztázni kell, például: milyen ügyletek várhatók általában az ügyféltől? Az ügyfél esetleg egy alkalmazott, aki havonta számlájára kapja a fizetését, és ahonnan rendszeres kiadásait fedezi? Egy vállalkozó, aki több cég tulajdonosa, számos bevételi forrással? Kisvállalkozó, viszonylag állandó bevétellel? Az ügyfélprofil elkészítésével megismerhető, hogy mi az ügyfél átlagos pénzügyi viselkedése; következésképpen, ha egy ügylet ettől eltér, akkor joggal tűnhet gyanúsnak. Ha a gyanú egyértelmű, akkor az esetet jelenteni kell, máskor további vizsgálódásra van szükség.
Magyarországon jogi szempontból a két eljárás közül az elsőre korlátozódik a figyelem: azaz a cégek többsége beéri az ügyfél hiteles azonosításával. A második elem – az ügyfélprofil elkészítése – nélkül viszont nehezebb felismerni az esetleges devianciát az ügyfél pénzügyi tranzakcióiban, hiszen nincs objektív alap a felmerülő gyanú értékelésére. A jelentési hajlandóságot csökkentheti az is, hogy a pénzintézet, illetve alkalmazottja tart attól, hogy a jelentéssel rontja az ügyfélkapcsolatot, még akkor is, ha a jelentéstétel elmulasztását a törvény szigorúan bünteti.
A szakértő szerint a pénzmosás elleni lépések extra kiadást jelentenek a társaságoknak, amelyek megtérülése ráadásul nem is mérhető. A megfelelő eljárások alkalmazása azonban megtérül a folyamatos üzletminőségben, a stabil ügyfélkörben és a piac jó megítélésében.
Charlie Patrick kiemelte: az említett két alapeljáráson túl más elemek is kellenek a hatékony jelentési struktúra működtetéséhez: szükséges a felső szintű vezetők elkötelezettsége, a pénzmosás elleni küzdelem tudatosítása és kultúrájának kialakítása a társaságon belül, megfelelő eljárások és szabályok alkalmazása, a szükséges munkatársak, felelősök biztosítása (élükön a jelentések rendőrségi továbbításáért felelős kijelölt személlyel), megfelelő képzés a munkatársaknak és az ügyfeleknek egyaránt, valamint az alkalmazott stratégia folyamatos ellenőrzése és rendszeres felülvizsgálata.
A szakember véleménye szerint a felső vezetés, beleértve az igazgatóságot is, elkötelezettsége nélkül nem valószínű, hogy sikerül felismerni a pénzmosás működési kockázatát és esetleges hírnévromboló jelentőségét, illetve védekezésül megteremteni a megfelelő pénzmosás elleni kultúrát. Olyan belső jelentéstételi struktúrára van szükség, amely minden gyanús ügylet bejelentését garantálja, függetlenül az érintett ügyfél személyétől, illetve a pénzintézet és az ügyfél kapcsolatától – emelte ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.